Arrabona - Múzeumi közlemények 42/2. (Győr, 2004)

Tanulmányok - Enzsöl Imre: A Moson megyei tejszövetkezetek a dualizmus idején

í ,, i ' i

I íi Alih A MOSÓN MEGYEI TEJSZÖVETKEZETEK A DUALIZMUS IDEJÉN Enzsöl Imre A MOSÓN MEGYEI TEJSZÖVETKEZETEK A DUALIZMUS IDEJÉN 1. A mozgalom előzményei Az agrárgazdasági szövetkezeti mozgalom némi késéssel indult meg hazánkban a tőlünk nyugatra fekvő államokhoz viszonyítva (Paris 1899.), de 1884-ben már Magyarországon is 50% fölött volt a nyugati típusú tarka marhák elterjedése. Tisztavérű állományok voltak Tolna, Vas, Sopron, Pozsony és Nyitra megyékben. Az első egyesület a Vas megyei volt, amit Sopron, Hont és Nógrád követett. 1885-ben jött létre a Pest vármegyei Állattenyésztő Egyesület. Magyarországon 1882-85 években 12 nagyobb tejszövetkezet alakult. A kistenyésztők első tejszövetkezetét a Baranya megyei Máriakemenden alakították 1895-ben. Kezdetben a legeredményesebbek a Baranya, Tolna, Somogy és Torontál megyeiek voltak. 1899-ben 16 megyében léteztek tejszövetkezetek, 1903-ra már 517 működött 50.450 taggal. (Kecskés 1991. 86-105.) A századforduló előtt Mosón megyében, a Dunántúl északnyugati megyéjében is jelentősen fejlődött az agrárgazdaság, ennek első haszonélvezői a megye nagybirtokai voltak. Habsburg Frigyes főherceg, a magyaróvári uradalom ura például privilégiummal rendelkezett Bécs tejellátásában. A jelentős előnnyel induló nagybirtokok mellé sorakoztak fel az egyesületek. Az 1862 óta működő Mosonmegyei Gazdasági Egyesület igyekezett a kisebb termelők érdekében tevékenykedni. (Enzsöl 1997.) Az agrárgazdaság számos ágával foglalkozott viszonylag kevés megyei támogatással. Külön állattenyésztési szakosztályt működtetett. A gyűjtőegylet profiljába tartozott a tenyészbikák beszerzése a községek számára, majd az állatdíjazás megszervezése. (Kari 1896.) A századfordulóra megérett az idő egy csak tejgazdasággal foglalkozó Mosón megyei szakegylet alapítására. A társegyletként megalakuló „Magyar-óvári szarvasmarha-tenyésztési egylet" a királyi belügyminisztertől 1897-ben kapott alapszabályt, de már az azt megelőző évben lényegében működött. (Alapszabály 1897.) A szervező Újhelyi Imre gazdasági akadémiai tanár volt, mezőgazda és állatorvos egy személyben. Az anyaegyesület (társegyesület) vezetőségi tagja volt, ahová 1899 után minden évben beválasztották. Kiemelkedő szakmai tudása és tenni akarása tette alkalmassá a szervezésre és az új egyesület vezetésére. Tanulmányutat tett Ausztriában, Svájcban és Dél-Németországban, amiről leírása éppen az egylet szervezésekor jelent meg. (Újhelyi 1896.) Az ott tapasztaltakat igyekezett itthon hasznosítani. Az egylet éves jelentéseit is ő írta magyar és német nyelven. (Jelentések 1897-1918.) A tejszövetkezeti mozgalom megindítója előlegezett munkával nyerte meg a Mosón megyei, főleg német (Heidebauer), részben magyar és horvát parasztok bizalmát, az egyletben is tenyésztési felügyelő maradt. Tehát nem magyaróvári, hanem megyei szervezkedésről volt szó. A Mosonmegyei Gazdasági Egyesületben személyek és községek voltak tagok, itt önálló községeken belüli gazdasági szervezetek létrehozása volt a cél, melyek szinte csak az alapító személyén keresztül kapcsolódtak az adminisztratív anyaegylethez. A községi egyleti tagok személyes anyagi érdekeltsége döntő tényezőnek bizonyult - az Ausztriához csatolt megyerészben máig megmaradt - kistermelői egyesületek létrehozásához. 107