Arrabona - Múzeumi közlemények 42/1. - Szent-kép-kultusz. Tudományos konferencia Győr, 2001 (Győr, 2004)

Előszó

Perger Gyula (néprajzkutató-muzeológus, Xántus János Múzeum, Győr) Szent Vendel kultusza XVIII. századi meghonosodásának kérdését járja körül tanulmányában, az életrajz szöveg-hagyományozódását és a kegyességi irodalom különböző műfajaiban való megjelenését követve illetve az ikonográfiái hagyomány a kisalföldi emlékeken megjelenő - rétegeit elemezve. Egyben rámutat az emlékállítás és az állatjárványok közötti szoros összefüggésre is. Liszka József (néprajzkutató, Fórum Intézet - Etnológiai Központ [Fórum institut - Etnologické centrum], Komárno) előadása a Nepomuki Szent János ábrázolások egy ritka, a Rágalom megszemélyesített figuráján taposó típusát dolgozta fel s újabb adalékokkal szolgált kultuszához is.* Székely Zoltán (művészettörténész-muzeológus, Xántus János Múzeum, Győr) Győr város és a kapcsolódó települések barokk kori szakrális topográfiájának rekonstruálására tett kísérletet. A templomok, köz- és magánépületek szakrális díszítményei, a köztéri emlékművek a települést megszentelve egyfajta szakrális tájat hoztak létre, amelyet a körmenetek töltöttek meg élettel. Szabó Péter (történész-muzeológus, Xántus János Múzeum, Győr) a városi polgárság devóciójának egy speciális szeletét dolgozta fel, bemutatva a céhek vallásos kötelezettségeit. A XVII. századtól újra kialakuló céhrendszer nem csupán érdekvédelmi szervezet volt, hanem a vallásos életnek is keretet adott: tagjaik a város jeles egyházi ünnepein testületileg vettek részt. A barokk vallásosság áthatja a céhek tárgyi emlékeit is: a védőszentek képei megjelentek a céhzászlókon és -ládákon is. Dr. Kostyál László (művészettörténész-muzeológus, Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, Zalaegerszeg) Paul Tróger és tanítványainak nyugat-dunántúli működését vette számba. Tróger a bécsi barokk festészet meghatározó egyénisége volt, aki akadémiai tanárként művésznemzedékek sorát nevelte. Hatása így nemcsak közvetlen tanítványain, hanem az Akadémián keresztül is szétsugárzott. A konferencia anyaga a pályázati támogatások kiszámíthatatlansága okán csupán most, három esztendő elteltével jelenhet meg. A szerkesztők reménye szerint azonban a téma mit sem vesztett aktualitásából s a tanulmányokban megfogalmazott kutatási eredmények mindenképp számot tarthatnak a nyomtatott forma biztosította nagyobb szakmai nyilvánosságra. Székely Zoltán * A dolgozat Adalékok Nepomuki Szent János ikonográfiájához címmel időközben megjelent:. Acta Ethnologica Danubiana, Az Etnológiai Központ Évkönyve 4. 2002. 11-22. 8