Arrabona - Múzeumi közlemények 42/1. - Szent-kép-kultusz. Tudományos konferencia Győr, 2001 (Győr, 2004)

Perger Gyula: Szent, kép, kultusz. Megjegyzések Szent Vendel magyarországi tiszteletének kérdéséhez kisalföldi példák alapján

PERGER GYULA SZENT, KEI? KULTUSZ járvány lefolyásáról, mértékéről a szomszédos megyék bizottmányait is rendszeresen tájékoztatták. Balogh Kornélnak, Győr megye főispánjának - aki egyben „Mosony-Győr-Komárom 's Esztergom megyék járvány főbiztosa" is volt - 1864. szeptember 15-én eljuttatott összefoglaló jelentés jól érzékelteti a járvány pusztítását: „Miután Komárom megye területén a' keleti marhavész mind inkább növekedésben lenni állíttatnék 's miután Nyitra megyei közönsége ide azon feljelentést tette, hogy területébe 's nevezetesen Érsek-Újvárba a keleti marhavész Komárom megyéből behozatott, 's hogy ezen utóbb nevezett megyében a' barmaszrendori szabályok nem kellő szigorral érvényesítetnek, úgy ezen járvány főbizottmány szükségesnek találta a' hatás köre alatt lévő Pozsony megye területét a Komárom megyéből szarvasmarha és juh 's ezekbőli nyers termékek nem különben a vészt terjeszthető egyéb tárgyakra nézve teljesen elzárni, 's ez iránt a Pozsony megyei közegeket a legszigorúbb őrködés iránt kötelezni, miről Méltóságod tiszteletteljesen azon megjegyzéssel értesíttetik, hogy Komárom megye közönsége a sürgőség szempontjából innen felkéretett körében tudomásra juttatni, hogy Pozsony megyével a' megérintett irányban minden közlekedés megszűnt."

27 Az érintett terület záróstatisztikája szerint Zólyom, Nógrád, Hont, Bars megye 5141 „igazolásra felvett" marhaállományból csupán 363 pusztult el. Komárom megyében ugyanakkor a 21.356 szarvasmarhából 7080 (30 %) betegedett meg és 4127-et nem tudtak megmenteni. Arányaiban különösen jelentős volt az elhullott állatok száma Hetényben (489/366/293), Naszvadon (1503/882/658), Gután (6200/2011/1222), Martoson (468/461/241). Pozsony megyében, az 1864. szeptemberétől pusztító járvány során 4805 szarvasmarhából 304 betegedett meg és 199 pusztult el, még Nyitrában a 6378 jószágból 1355-öt érintett a betegség és 738 hullott el. Győr megye 7594-es állományából 1896 betegedett meg és 1600 állat elpusztult. A statisztikai adatok szerint is hihetetlen arányú volt az állatelhullás a Mosón megyei Pusztasomorján. A községben felvett 14. jelentés, „marha vész tábla" hétről-hétre mutatja a járvány terjedését. Az „1864 Szent Iván hó 27-én" felvett első tábla szerint a község 400 marhájából 58 betegedett meg és 27 el is pusztult. Ugyanezév augusztus 27-én azonban már 294 beteg állat volt és ezek közül 225öt az „elhullott" rovatban vettek számba. Jellemző, hogy csak a Pusztasomorjára vonatkozó dokumentumokra jegyezték fel, hogy „a legszigorúbb barom orvos rendőri rendszabályok a cs. kir. had-segély által is fentartatnak". A több mint 50 %os veszteség tényleges nagyságát méginkább mutatja, hogy egész Mosón vármegye 2620-as szarvasmarha állományából az összes veszteség 278 állat volt, s ebből 225 Jutott" a somorjai gazdákra.

28 Ugyanerre az időszakra tehető a Vendel-kultuszt erősítő ponyvanyomtatványok reneszánsza is. A Bucsánszky-féle nyomdából 1860-ban és 1874-ben, Burgeréktől 1863-ban, Rózsa Kálmántól 1882-ben és 1897-ben kerültek ki imalapok, könyörgések, énekfüzérek, illetve Vendel életrajzát tartalmazó ponyvák magyar és német változatban.

29 Az 1860-as évekbeli járványt 1881-ben újabb országos „keleti marhavész" követte.

30 Ennek Vendel vonatkozású patrocípiumai szenté egybemosódnak a megelőző állatpusztulás emlékeivel (vö. Liszka 2000). A XX. században többször is fellépő száj és körömfájás járványok erősítették, felszínen tartották ugyan Szent Vendel tiszteletét, de ennek gazdasági és politikai okok miatt viszonylag kevés emléke maradt ránk.

31 59