Arrabona - Múzeumi közlemények 42/1. - Szent-kép-kultusz. Tudományos konferencia Győr, 2001 (Győr, 2004)
Perger Gyula: Szent, kép, kultusz. Megjegyzések Szent Vendel magyarországi tiszteletének kérdéséhez kisalföldi példák alapján
ARRABO NA 200 4. 42 / 1. SZENT-KÉP-KULTUSZ JEGYZETEK 1 A szentek életrajzát különböző tematika szerint tartalmazó kiadványok némelyike megemlíti azt a nem elhanyagolható tényt, hogy Vendel - szigorúan teológiai értelemben véve - nem szent, „csupán" hitvalló. Ezért nem szerepel a Martyrologium Romanumban, a Római Kalendáriumban. Október 20-ára eső ünnepét azonban a XVIII. századi magyarországi német nyelvű kalendáriumok már jegyzik. (Vö. Csecs 2003.) 2 A magyar könyvészet irodalmában Szinnyeinél Padányi Bíró neve alatt találjuk a könyvet, míg Petrik érthető módon nem nevezi meg a szerzőt. (Vö. Szinnyei 1891. 1084-1086 hasáb) 3 A már számos egyházmegyei kéziratos anyagot feltáró sorozatból témánk szempontjából alapvető útmutatást ad a pannonhalmi és a győri kötet (Szabó 1981, Bánhegyi 1991.) 4 GyEK. Ms. IV l/94.a. 252. Lochner János gyűjteménye 5 GyEK. Ms. IV l/94.a. 253. Lochner János gyűjteménye 6 GyEK. Ms. IV l/94.a. 254. Lochner János gyűjteménye 7 GyEK. Ms. IV 1/94.a. 255. Lochner János gyűjteménye 8 GyEK. Ms. IV l/94.a. 255. Lochner János gyűjteménye 9 Szent Vendel confessornak életéről való kis könyvecske... é.n. (1868) Bucsánszky Alajos 10 Hibernia = Írország 11 Filó Károly: Szent Vendel Élettörténete. Stephaneum nyomda Bp. 1916. 12 A juhászlapát kérdéskörét - mely nemcsak Vendel szobrain, hanem a Jó Pásztor ábrázolásokon is feltűnik - Heiner Heimberger 1955-ben megjelent, Von Schippenschmieden und Schäferschippen. In: Bayerisches Jahrbuch für Volkskunde. Regensburg, 57-68. című tanulmányában megnyugtatóan tisztázza. 13 A köztéri Vendel szobrok akár divattörténeti sorként is felfoghatók. (Vö. Liszka 2000 képeivel, illetve Gulyás 1986, 105-135.) 14 Jáky Ferenc: Jegyzetek az osli plébániát illetőleg 1845-1885. Plébániai irattár. 15 A rendelkezésre álló szakirodalom egyöntetűen - jogosan - felveti a korabeli német betelepítésekkel együttjáró vallási, kulturális hozadék és a Szent Vendel kultusz összefüggéseit is. E kérdéskör jó összefoglalása olvasható Liszka József és Gulyás Éva tanulmányaiban. 16 Emlékét egy kéziratos térkép is megörökítette a 18. század végéről. PBRT Vl/a 259. p. 17 Ponyván: Ének Szent Vendel napján. Bucsánszky Alajos, Pest, 1868, illetve Hozsanna 217. ének. 18 Szabó Jakab naplója 1740-1770. Fasc. 58. nrlOO/a.; 1758-1764. Fasc. 58. nr.l00/b. Idézi: PBRT V115. p. 19 GyEL.PL. Canonica Visitatio Csapod 1766. (Idézi Csiszár 2004. 74.) 20 A felhívás magyar és német nyelvű változata olvasható a GyEL. PL. Egyházkormányzati Iratok 1806. n. 12. 21 GyEL. PL: Canonica Visitatio. Himod 1813. (Idézi Csiszár 2004. 71.) 22 Oktatás a' marhadögről, Budán 1837. 23 Csecs 1998. alapján, a szerzők többsége az állatbetegségek történetével foglalkozott, de Boehm Károly az 1883. évfolyam 6. számában hosszú tanulmányt közölt korszerű gyógymódokról is. 24 Diarium Parochiai Oppidi Szent Márton 1-a Szeptembris anni 1831 usque ad 13-an Augusti anni 1838 cometatum et ductum ab Astrico Barbély Paracho & sub-priore. BK 158/1 25 Jáky Ferenc: Jegyzetek az osli plébániát illetőleg 1845-1885. Plébániai irattár. 26 GyEL. PL. Egyházmegyei Hatóság iratai. Egyházkormányzati iratsorozat. 1864. július 24. 27 Győr-Moson-Sopron Megyei Levéltár állatjárvány iratok. 1864-65. 164, 558/1865. 28 Győr-Moson-Sopron Megyei Levéltár állatjárvány iratok. 1864-65. 340/1865. 29 A Vendelre vonatkozó ponyvaanyagot, aprónyomtatványokat az OSZK állományában, a Pannonhalmi Főkönyvtár Gyűjteményében, valamint a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtárban néztem át. 30 Vö. Zárjelentés az 1881. évben uralgott Keleti Marhavészről. Budapest, 1882. 31 Egyrészt a gazdasági világválság, másrészt a II. világháborút követő egyházellenesség szinte lehetetlenné tette az egyéni vagy közösségi devóció ilyen megnyilvánulásait. Ugyanakkor néhány köztéri emlék nyilvánvalóan utal a XX. századi száj- és körömfájás járványokra. (Vö. Liszka 2000.) 60
