Arrabona - Múzeumi közlemények 42/1. - Szent-kép-kultusz. Tudományos konferencia Győr, 2001 (Győr, 2004)

Perger Gyula: Szent, kép, kultusz. Megjegyzések Szent Vendel magyarországi tiszteletének kérdéséhez kisalföldi példák alapján

PERGER GYULA SZENX KÉP, KULTUSZ Perger Gyula SZENT, KÉI> KULTUSZ Megjegyzések Szent Vendel magyarországi tiszteletének kérdéséhez kisalföldi példák alapján A magyarországi Szent Vendel kultusz kutatásának eredményeit összefoglaló, a szenthez kapcsolódó kisalföldi patrociniumok, köztéri szobrok és a fellelhető néphagyomány számbavételét legutóbb Liszka József végezte el (Liszka 1995; 2000). Rendkívül jól adatolt tanulmányában - támaszkodva évtizedes terepmun­kájának tapasztalataira - számos olyan új és régi kérdést vet fel, melyek megvá­laszolása/megválaszolhatósága több szakterület -vallástörténet, néprajz, művé­szet- és gazdaságtörténet - adóssága. Jelen tanulmány természetesen nem vállalkozhat e problémák megoldására, csupán kísérletet tesz néhány - több évtizede automatikusan átvett - adat helyes­bítésére, illetve felhívja a figyelmet a kutatásba eddig be nem vont, vagy feltárat­lan forrás (csoport) jelentőségére. Életrajz és szöveghagyomány Mint annyi más szentként tisztelt sze­mélyről, Vendel életéről is annyit tudunk, amennyi legendáriumából írott változatban ránk maradt. A hagyomány szerint a 6. szá­zadban élt Vendel egy ír-skót nemzetségből származó királyi sarj volt. Bár Aloys Selzer ku­tatásai alapján biztosnak tűnik Vendel frank származása - a félreértést az okozta, hogy a szent egy ír típusú szerzetesrendhez tartozott - (Selzer 1962, 67), az életrajzát, jámborsá­gát, csodáit ismertető magyar nyelvű iroda­lomban mindenütt skótként szerepel (Dedek 1900, 310.; Putnokyné 1988, 556.; Diós 2002, 487.).! A magyar nyelvű szöveghagyomány alapjául minden bizonnyal az a 18. századi könyv szolgált, melyre már Mindszenty Jó­zsef felhívta a figyelmet (Phem 1934). Az e monográfia nyomán Padányi Bíró Márton­nak tulajdonított munka 1763-ban jelent meg Kassán, az „Akadémia betűivel", Rövid summája Szent Wendelinus confessor életé­nek címmel. A címleírás folytatásából csak annyit tudhatunk, hogy „... egy nagy ren­dű, 's egyházi fő hivatalu Authornak üdvös­séges munkájából ki-szedvén, annak ujjabb ki-nyomtattatásával..." (1. kép) készült a 1. kép Az első magyar nyelvű Vendel életrajz címlapja Kassa, 1763 49

Next

/
Oldalképek
Tartalom