Arrabona - Múzeumi közlemények 41/1-2. (Győr, 2003)
Tanulmányok: - Kovács Péter: Egy arrabonai asszony Rómában
ARRABONA41.2003. TANULMÁNYOK Kovács Péter EGY ARRABONAI ASSZONY RÓMÁBAN Az Augustus idején meghódított Pannónia provincia a római birodalom szerves része volt, a 2. századtól senatorokat, a 3. századtól pedig uralkodókat is adott az államnak. Ezt a megállapítást számos pannóniai, főleg katonák és hozzátartozóik tartományon kívül előkerült feliratai is bizonyítják. Utóbbiak összegyűjtését Dobó Á. végezte, gyűjtése során 605 ilyen feliratot vett fel corpusába. Az évtizedekkel korábban abbahagyott munka az idő múltával mára kissé hiányossá vált, azóta több új felirat is előkerült, számos korábban közzétett pedig kimaradt Dobó munkájából. A Róma városi feliratok összegyűjtését nemrégiben C. Ricci végezte el. Jelen helyen egy Róma városi sírfelirattal foglalkozunk, amely egy pannóniai születésű asszonyt említ. Az egyik Rómából kivezető út, a via Labicana mellett elterülő egyik temetőben, az első mérföldnél került elő a 19. sz. végén a következő szövegű, töredékes márványtábla (CIL VI36351) : D(is) M(anibus) I Süvania Cresce[ntina vix] I it annis LX nata [Panno] I nia Su[pe]r[i]ore ter[ritorío] I Ar(r)abon(a)e vagy -(nsium) Silban[ius JI us Silbania Romlana —]\es matri et do[minae b(ene)meren] I ti posuerunlt]. A 60 éves korában elhunyt anya számára fia, lánya és rabszolgája állította a feliratot. A Galliában és Germaniában gyakori Silvanius gentilicium Pannoniában korábban mindössze kétszer fordult elő (Carnuntum: CIL III Hill, Brigetio: RIU 390), és mindkét esetben légiós katonák viselték. A CRESCE kezdetű töredékes név a sorból hiányzó viszonylag nagy hely miatt szinte bizonyosan a Pannoniában viszonylag gyakori (5 korábbi előfordulással) Crescentinara egészíthető ki. Ráadásul Róma városából ismert egy másik pannóniai Crescentina is (CIL VI 2501). Fia cognomene [—]us nem egészíthető ki, míg lánya cognomene a legvalószínűbb módon Rom[ana], de több más , főleg a Romanus névből továbbképzett lehetőség is számításba jöhet még: e.g. Romania, Romaniana, Romanilla, Romilla, Romulensia, Romulia, Romuliana, Romula. Nevükben egy igen gyakori vulgaris latin nyelvtani jelenség figyelhető meg, a V betű B-re változott (Silbanius és Silbania), míg az édesanya neve helyesen megmaradt Silvanianak. A rabszolga neve igen gyakori végződése miatt -es esetleg -e(n)s nem egészíthető ki. A felirat nem sokban különbözik a szokásos Róma városi 3. századi sírfeliratoktól, számunkra mégis különös jelentőségű. Utóbbit az adja, hogy az elhunyt neve mellett feltüntették születésének helyét, az ún. 7
