Arrabona - Múzeumi közlemények 41/1-2. (Győr, 2003)

Tanulmányok: - Kovács Péter: Egy arrabonai asszony Rómában

ARRABONA 41.2003. TANULMÁNYOK origóját. Ebből kitűnik, hogy a római polgárjoggal rendelkező asszony teljes bizonyossággal Pannónia Superiorból, közelebbről az antik Arrabona területéről származik. Arrabonának ez az első feliratos említése, antik forrásaink közül is csak az Itinerarium Antonini (246,3; 261, 8; 263, 1; 267,10), a Tabula Peutingeriana (Seg. IV), a Ravennai Geográfus (IV, 19) és a Notifia Dignitatum említi (Occ. 34, 4; 5; 37). Nagy valószínűséggel megmagyarázhatjuk Crescentina Rómába való kerülésének idejét és módját is. Silvania Arrabonában született valamikor a Kr. u. 2. sz. 2. felében, ahonnan egy az arrabonai táborban szolgáló auxiliaris katona feleségeként leginkább a pannóniai csapataiban felettébb bízó Septimius Severus uralkodása alatt juthatott el Rómába. Férjét, mint auxiliarist (lánya gyermekeivel azonos gentiliciuma miatt nem lehetett) legvalószínűbb módon a császári lovasgárda, az équités singulares Augusti alakulatába vezényelhették, ahol rajta kívül amúgyis számos pannóniai szolgált. Korábban, átvezénylése előtt talán az arrabonai csapattestben, az ala I Ulpia contariorum mill. c. R.-ban szolgált, ebben az időben ugyanis már számos római polgárjoggal rendelkező auxiliaris katona figyelhető meg a pannóniai csapattestekben. Római polgárjoga alapján természetesen egy praetorianus gárdába átvezényelt felső-pannoniai legioskatona sem zárható ki. Mivel a férj sem az elhunytak, sem az állítók között nem szerepel, ezért már korábban el kellett hunynia. Crescentina nem az egyedüli ismert pannóniai származású civil asszony Rómából. C. Ricci új gyűjtéséből kiderül, hogy a 100 pannóniai katonai mellett 20 civil is ismert, közülük összesen 9 nő, a legtöbben bizonyosan katonafeleségek (CIL VI 34408, 2501, 3454, 2708, 37271).

13 Amennyiben férjével együtt jött Crescentina Rómába - ami a legvalószínűbb lehetőség -, akkor a felirat az elhunyt életkora alapján (60 év) legvalószínűbb módon a 3. sz. harmadik-ötödik évtizede közé keltezhető a felirat felállításának ideje. Még érdekesebb kérdés az origó megadásának körülírása: nata [Panno] Inia Su[pe]r[i]ore ter[ritorio] I Ar(r)abon(a)e vagy -(nsium). A territórium Arrabonae alak rokon kifejezései Pannoniában és a határtartományokban többször is előfordulnak, azok csak az auxiliaris táborok melletti civil települések, a vicusok és a legiostáborok melletti canabae jogi státusának körülírására szolgáltak: vicus: Vetus Salina: territórium Vetussalinensium-CIL III 10305=RIU 1442,

14 Ulmetum: territórium Capidavense-CIL III 12491, Matrica: territórium Matricensium: AÉp 1980, 712=RIU 1429,1985,765, Sucidava: territórium Sucidavensium- IDR

II190, Abritus: territórium Abritanorum-AÉp 1985, 765, Chester le-Street: RIB 1049, canabae: Reginum: aedilis territorii contributi et k(anabarum) R(eginensium)-CIL 14370 , Troesmis: territórium Troesmensium-IScM V135. Utóbbiak nem téveszthetőek össze a bizonyosan létező katonai territóriumokkal (territórium legionis - Aquincum: CIL III 10489; prata legionis 8