Arrabona - Múzeumi közlemények 41/1-2. (Győr, 2003)

Tanulmányok: - Kelemen István: Adatok a fertőhomoki horvátság történetéhez

ARRABONA 41.2003. TANULMÁNYOK Nádasdy 1538. május 26-án Ungnad nevű nemestársához latin nyelven írt levelében megemlíti, hogy birtokának, a szlavóniai (Körös-Belovár vármegyei) Velika melletti mezőváros lakóit - mivel számukra többé már nem lehet egzisztenciát biztosítani - ebbe a régióba kívánja áttelepíteni. „Birtokaim már teljesen elvesztek, úgyhogy Welyke és Megeryche (Meduric) erősségekhez tartozó területeken már egyetlen jobbágyom sincs, kivéve egy kis mezővárost - mely a Welike nevű erősség mellett fekszik -, ahonnan reggel a városlakók követei jöttek hozzám kérve, hogy nekik Magyarországon adjak földet, amit már megtettem, és őket vezessem ki felperzselt falvaikból, nehogy feleségükkel és gyermekeikkel együtt elpusztuljanak"

8 Felix Tobler szerint ezek a horvát telepesek érkeztek Fertőhomokra és a szomszédos Hidegségre, akik a környéken egyedülállóan az un. kaj-horvát nyelvjárást beszélték, melyet ma Horvátország egy olyan négyszögében használnak, melyet az északkeleti és északnyugati országhatár, valamint hozzávetőlegesen a Karlovac-Sisak-Koprivnica vonal határoz meg. Mohi Adolf szerint ez a nyelv a zágrábi tájszólásra emlékeztet. Az elszigetelt és a fejlődésben megrekedt, archaizálódott, néhány száz szavas szókinccsel rendelkező nyelv megmaradt azon a színvonalon, amely a 16. században jellemezte. Az évszázadok során számos német és magyar elemet szívott magába, és az idősebbek máig beszélik a két Fertőparti községben. Használói az ismeretlen fogalmakat magyar kifejezéssel pótolják, és hozzáragasztják a horvát végződéseket. Dr. Peter Houtzagers, a groningeni egyetem szláv tanszékének vezetője a fertőhomoki és a hidegségi kaj dialektusról 1999-ben angol nyelvű könyvet jelentetett meg, melyben horvát-angol szótár örökíti meg a két település horvát szókincsét. Szintén a közelmúltban látott napvilágot Duro Vidmarovic professzor horvát nyelvű tanulmánykötete is, benne a fertőhomoki és hidegségi gyűjtéséből összeállított tanulmányával. Houtzagers a fertőhomoki és a hidegségi nyelvjárást két okból tartja egyedülállónak: egyrészt ez az egyedül fennmaradt kaj-nyelvjárás, mely már a 16. században elszigetelődött eredeti környezetétől, másrészt pedig a jelek arra mutatnak, hogy ez az eredeti környezet valamerre keletre helyezkedett el azon területtől, ahol ma az említett dialektusokat beszélik. Érdekességként említendő, hogy a hidegségi és a fertőhomoki dialektusok közt is van némi fonológiai és morfológiai különbség. Velikából jöttek a Fertőendréden letelepedett horvátok is, amit az 1631ben felvett protestáns egyházlátogatási jegyzőkönyv következő mondata bizonyít: „Vagyon egy kelyh, tiszta ezüst aranyozott mind patinájával együtt, melyet régi eleik Velikéből magukkal hoztak, anno Domini 1515. csináltatván". 66