Arrabona - Múzeumi közlemények 41/1-2. (Győr, 2003)

Tanulmányok: - Kelemen István: Adatok a fertőhomoki horvátság történetéhez

ARRABONA 41.2003. TANULMÁNYOK A Velika-elméletnek - amely szerint tehát Fertőhomok és Hidegség jelenlegi lakosságának ősei Szlavónia Velika és Meduric városaiból, illetve környékükről érkeztek - egy nyilvánvaló gyengesége van: eddig még nincs közvetlen bizonyíték a Velika és Meduric, valamint Fertőhomok és Hidegség közötti kapcsolatra. Fertőendréd, Fertőhomok és Hidegség lakossága különböző helyről is jöhetett, hisz Nádasdynak több birtoka volt Horvátországban és Szlavóniában. A Velika-elmélet támogatóit megsegítené, ha közvetlen írásos bizonyítékot találnának Velika, Meduric, illetve a két Fertő-parti falu között, vagy ha más horvátországi és szlavóniai Nádasdy-birtokot ki lehetne zárni mint a homoki és a hidegségi lakosság származási helyét, vagy pedig ha más magyarországi Nádasdy-birtokról bebizonyosodna, hogy az semmiképp sem lett a Velikából és Meöuriéból jött emberek lakóhelye. Pavicic 1953-ban megjelent művében 7 olyan Nádasdy-birtokot említ Sopron mellett, ahol már bizonyítottan kimutatható a horvát lakosság 1537-től: Nagycenk, Hidegség, Fertőhomok, Fertőendréd, Sopronkövesd, Lövő és Sopronszécseny. E falvakba a horvátok ugyanazon területről érkezhettek, mert Velika területe elég sűrűn lakott volt ahhoz (kb. 10-12 ezer fő), hogy egyedül Fertőendréd fogadja be a menekülteket, még akkor is, ha feltételezzük, hogy csak egyharmaduk élte túl a török pusztítást, és többen meghaltak útközben, így sokkal valószínűbb, hogy a horvátok szétszóródtak az említett 7 községbe, és esetleg olyanokba, melyek esetében nem lehet bizonyítani, volt-e valaha horvát lakosságuk. Fodor Pál hidegségi plébános (1926-46) helytörténeti munkájában úgy vélte, hogy a horvátok a pravoszláv szerbekkel vegyesen lakott vidékről jöttek, ezt pedig szerinte az bizonyítja, hogy a papot a horvát „gospodine" helyett „pop"-nak mondják, míg Hidegség két legrégibb utcáját „Tabán"nak, az egyik utcát pedig „vulica"-nak nevezik. Mindhárom szó szerb eredetre vall. További bizonyítékként említi meg azt is, hogy amikor 1867-ben az akkori plébános, Glavanich Gáspár (1862-68) lekaparta a hidegségi templom szentélyében a régi freskókat eltakaró mészréteget, a freskók között talált ikonokat is, 1938-ban pedig a templomalap ásásánál a sírokból görögkeleti jelvények kerültek napvilágra, köztük a kettős kereszt. Fodor leírja, hogy a horvát származású dr. Werdenich Endre - aki győri kanonok volt, és a bécsi hittudományi egyetemen tanított - a hidegségiek és homokiak horvát beszédjéről azt mondta, hogy az olyan hatással van rá, mint a modern magyar nyelvet beszélőre a legrégibb magyar nyelvemlék, a halotti beszéd. A horvátok tömeges betelepedését az tette lehetővé (és szükségessé), hogy előbb az 1529 nyarán a Bécs ostromára induló, majd 1532 nyárutóján a Kőszeget ostromló törökök portyázásaikkal feldúlták és elpusztították a környéket. 1529-ben Nyugat-Magyarországnak főként az északi része 67