Arrabona - Múzeumi közlemények 41/1-2. (Győr, 2003)

In memoriam Czigány Béla - Perger Gyula: Czigány Béla gyűjtési beszámolója a győrújvárosi szegkovácsokról. Jelentés Czigány Béla általános iskolai igazgató 1950. június 28. győri néprajzi gyűjtéséről. Szegkovács, iszkápás mesterség

ARRABONA41.2003. IN MEMÓRIÁM... Sosogó, csacsogó fejű szegverő. Ewe hajósoknak, mónároknak, hidakho csinyátak szeget. Grasztuja. Fé méter hatos drót. A vígire fa nyelet husztak. A másik vígit fóhajtották, ott asztán lesz ëgy lik. A likba gyün ëgy másik vas, annak a vígin is van ëgy lik. Észt a másik mellett vígig fektettík, közéje szalmát vagy kukorica levelet tettek. Akkor a vígin levő karikát ráhuszták és az lëfokta a szalmát. Ezzé szentűtík a tüzet, hogy ne íggyen gyorsan. Azér szentűtík, mer a faszén mëg a por sziporkázott. Hogy ne íggyen a keze. A sziporka rászát vóna. Vót ojan is, hogy csak ëgy vas be vót görbítve, abba vót a szalma. Mocsolla. Ëgy rígi cserép vagy vas edínybe víz vót. Ebbe mártották mindig bele a grasztuját, asztán megszentűtík vagy takarták a szenet, hogy a faszén ne pattoggyon. Gyerekkoromba rígi iszkábások vótak Lévai István, Hajdár István, Búza József, Csonka Károly, Varga József, Rab János, Tihi Balázs, Baka Mihály, Ballá Mihály, Sujka József. Cébe ítek, szegíny emberre nëm beszítek mer mingyá letörkúták. Cé ládájuk is vót. A Tüske kocsmábo, kísőbb mëg a Gálná vót egy láda ami üvegbű vót. Abba vót a míhe mëg két ember dúgozott. Abba vót az öreg cemóri. Hát isszokták mondanyi. Aki magának nëm birt mestërsigët állítani az a szegínyebb oda ment dógoznyi a gazdagabbhoz. A szerszámot is az atta, ha neki dúgozott legínyszám. Az iszkábáér százszám után nígy-öt krajcárt fizettek. Gyerekkoromba ëgy pöngő, ëgy pöngő ötvenet is kerestem ëgy nap. Avasárusoknak dúgosztak, nem tudom a gazdag mennyiér atta el. A gazdag azér nëm níszte le a szegínt, hanem segítette. Ha ëgy szëgin meghat, akkor gétán vót perséva asztán igy összi szëttik a temetísi kőccsíget. Mindenki adott. Tiz-tizenöt pöngőbű szipën e tutták temetnyi. Vót sok gazdag embër, de vót sok szegíny is. Vót akinek vót kis háza, aranya, mer ez a náció mind az aranyho kapott. Mikor vígesztek a munka vó vettek aranyat kézalatt vagy az aranymívesné. Ha píz köllött zálogba tettík, azon állítottak mëgin mestërsigët. Nëm vátak meg az aranytú. Aki pazalt, vagy megbetegedett az elszëginyëdëtt. Naccsaládosak vótak. Mi is hatodmagunkkal vótunk, mégis megítünk. Harminc krajcárbú ettünk-ittunk. Mulattak sokat. Ivás, evís, ruha, arany, ezüst vót mindig. Azelőtt megfértek egymás mellett, de most sokat veszekënnek. A zsákmányulás most van. Akinek van munkája ászt akargya, hogy neki dúgozzanak. Itt van a Farkas József. Ketten dúgoznak nálo. U nëm vagy igen ókor dúgozik, mégis megíl utánuk nyócadmagávó. Nëm szabad ijennek lenni. 361