Arrabona - Múzeumi közlemények 41/1-2. (Győr, 2003)

Tanulmányok: - Tóth Imre: A „szebb jövő szivárványhídján”. Széplelkek és realisták a nyugat-magyarországi kérdésről 1932–1936

ARRABONA41.2003. TANULMÁNYOK legnagyobb ellenállás leküzdésével eldőlt a magyar kompenzáció kérdése is. Bár, mint látni fogjuk Magyarországon nem mondtak le még teljesen arról, hogy az egyesülésbe való beleegyezésért ellentételezéshez lehet jutni, valójában ennek az esélye minimálisra csökkent. Burgenland tehát nem képezhette tovább bármiféle kompenzáció tárgyát. Németország megerősödésével és a magyar külpolitikai orientáció Berlin felé fordulásával párhuzamosan a hazai szélsőjobboldal gazdagította új nézőpontokkal a problémát a harmincas évtizedben. A nácikkal rokonszenvező magyarországi mozgalmak és pártok képviselői nagyjából a hivatalos politika irányvonalát követték Burgenland ügyében, legfeljebb azzal a különbséggel, hogy az Anschlussal kapcsolatos kompenzációs igényeiknek jóval otrombább módon adtak hangot. A Nemzeti Szocialista Párt (Legitimista Mozgalom) nevében Hehs Aladár vezér és helyettese, Martini Róbert például levélben fordult a birodalmi kancellárhoz, hogy tegye lehetővé Burgenland [é: Nyugat-Magyarország - T.I.] visszatérését Magyarországhoz. Kifejtették, hogy nem ismerik el a fenyegetés alatt aláírt békét, és nem hajlandóak lemondani az ezer éves Magyarország egyetlen kövéről sem. Ausztriának felrótták, hogy „közös ellenségeinktől - akik egyben a német nép halálos ellenségei is-elfogadták Sopron és Vas megyék nyugati részét ajándékba. Az átcsatolást semmiféle érvvel nem lehet alátámasztani - írták Burgenland a történelemben soha sem létezett, magát a nevet is marxista „boncok" találták ki, hogy a hullarablást legitimálják. " Levelükben kijelentették, hogy a terület sem Ausztriát, sem Németországot nem illeti meg, s arra bíztatták Hitlert, hogy itt tegye meg ő az első lépéseket a párizsi rendelkezések széttörésére. A levelet kommentáló Pester Lloyd megjegyezte: az említett urakat láthatóan nem zavarja, hogy Burgenland ma még osztrák terület és a német kancellárnak nincs felette rendelkezési joga. Az Anschlusst már tényként kezelik és sietnek jó előre bejelenteni igényüket NyugatMagyarországra. A lap szerint Hitlernek célszerű lenne magyar barátai előtt is világossá tenni, hogy osztrák államterület sorsáról nem intézkedhet

46 A magyarországi nemzetiszocialistáknak mindazonáltal azzal is meg kellett küzdeniük, hogy a velük rokon, mintaképüknek tekintett német horogkeresztes mozgalmak propaganda tevékenységét könnyen lehetett azonosítani az ország integritását megkérdőjelező pángermán agitáció val. A nyugat-magyarországi Östör József a képviselőház 1934. január 17-i ülésén figyelmeztette gróf Festetics Sándorékat: irányzatukat nem képviselhetik anélkül, hogy Csonka-Magyarország integritásával ellentétbe ne kerülnének. Östör szerint a mozgalomhoz a nyugati határszélen, Mosón, Sopron megyékben sokan azért csatlakoznak, mert az „oda fog 2<ol