Arrabona - Múzeumi közlemények 41/1-2. (Győr, 2003)

Tanulmányok: - Balázs Tibor: Gévay-wolff Lajos Sopron vámegyei alispán (1870–1963) életútja és munkássága

ARRABONA 41.2003. TANULMÁNYOK Szigorú keménységére vall, hogy — részben ezért — kivette fiát, Aladárt a kalocsai gimnáziumból és elintézte, hogy minél előbb a frontra kerülhessen. Aladár később 1918-ban kis híján ott pusztult a Piavénái. Wolff Lajos áldozatos főszolgabírói munkájáért számos elismerésben is részesült. 1917-ben 25 éves szolgálati jubileuma alkalmából a kismartoni járás minden egyes községe díszpolgárává avatta a főszolgabírót. 1918. január 26-án pedig Wolff Lajos IV. Károlytól megkapta a II. osztályú polgári hadi érdemkeresztet. A főszolgabíró és két fivére 1918-ban érdemeikre hivatkozva folyamodtak nemességért a királyhoz. IV. Károly 1918. augusztusában kérésükre magyar nemességet adományozott a Wolff-testvéreknek, és jóváhagyta a számukra a Gévay-Wolff kettős név használatát a rábapordányi előnévvel. Azt, hogy — talán az utolsók között — nemességet kapott, GévayWolff Lajos számára a társadalmi presztízs és tekintély szempontjából volt fontos. 1918 nyarán Gévay-Wolff már kísérletet tett az alispáni poszt megszerzésére. Ekkor Simon Elemérrel megállapodtak, hogy ha Simon elnyeri a főispáni tisztséget, akkor az megszerzi a támogatást Gévay-Wolff alispánná választásához. Az Őszirózsás forradalom akkor megakadályozta őket tervük megvalósításában, a későbbiekben azonban zavartalan és gyümölcsöző volt az együttműködésük, amit csak néha zavart meg néhány személyiségbeli vagy érdekkülönbség. Gévay-Wolff Lajos a háború után az Őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság idején sokakkal ellentétben nem emigrált, nem is csatlakozott a jobboldali szervezkedőkhöz, hanem továbbra is hivatali szolgálatot vállalt. Talán fontosabbnak tartotta a közigazgatás működtetését a politikai kérdéseknél. Politikailag semleges magatartást tanúsított, így nyilván megbíztak benne az akkori vezetők. Emiatt a Tanácsköztársaság bukása után hivatalviselése okán vizsgálat indult vele szemben a vármegyénél, de csak azt állapíthatták meg, hogy hivatali munkát végzett, nem találtak ellene szóló bizonyítékokat. A vele szembeni eljárást pedig megszüntette az alispáni hivatalt ellátó főjegyző. Gévay-Wolff Lajos alispánná választása 1919. augusztus 1-től 1920. augusztus 18-ig a Sopron vármegyei alispáni tisztség üresedésben volt. Ez idő alatt Kurcsy János vármegyei főjegyző látta el a főjegyzői és az alispáni feladatokat is. Közben Kurcsyt kormánybiztossá nevezték ki és jelentősen megnövekedtek a feladatai. 1920 nyarának átmeneti helyzete különleges volt mind Sopron és a vármegye, mind pedig az egész ország számára. A trianoni békeszerződést már aláírták 1920. június 4-én, de a nyugat-magyarországi területek még ma192