Arrabona - Múzeumi közlemények 41/1-2. (Győr, 2003)

Tanulmányok: - Balázs Tibor: Gévay-wolff Lajos Sopron vámegyei alispán (1870–1963) életútja és munkássága

ARRABONA41.2003. TANULMÁNYOK gyár kézen voltak és élénk diplomáciai tárgyalások folytak a kérdésben, melyek végkifejletét a majdani soproni népszavazást még nem lehetett előre látni. Az ország és egyben Sopron vármegye gazdasága a teljes ziláltság és válság állapotában volt, amit az infláció tovább nehezítette. Súlyos anyagi helyzetben voltak az összes közalkalmazottak, különösen a vármegyei alkalmazottak. Bérük egyáltalán nem tartott lépést a közszükségleti cikkek árának emelkedésével. A megélhetésük szinte lehetetlenné vált. Jellemző, hogy amikor Gévay-Wolff Lajos Sopronba költözik, a költözködés egy egész éves alispáni fizetést emésztene fel, ezért ezt a költséget a törvényhatóság vállalta magára. Ebben a rendkívül bizonytalan, átmeneti helyzetben ült össze 1920. augusztus 18-án a törvényhatósági bizottság közgyűlése alispánválasztásra, Zsembery István főispán elnöklete alatt. Az alispáni tisztségre Gévay-Wolff Lajoson kívül Blaschek Vilmos soproni főszolgabíró és Kurcsy János vármegyei főjegyző pályázott. A választást Gévay-Wolff Lajos nyerte, aki a 317-ből 201 szavazatot szerzett, míg Kurcsy János 89-et, Blaschek Vilmos pedig 22-t.

25 Valószínűleg azért választották őt, mert neki volt a vármegyében az egyik leghosszabb (29 éves) közigazgatási gyakorlata, kiváló képességű, országosan elismert főszolgabíró volt, és alkalmasnak vélték a konszolidáció nehéz feladatainak megoldására. Gévay-Wolff Lajos alispáni működésének főbb eseményei 1920-1938 között Alig egy évvel alispánná választása után súlyos feladat hárult GévayWolff Lajosra. A békeszerződés értelmében a vármegyei hivatalokat el kellett költöztetni Sopronból. 1921. augusztus közepén kapott erre felszólítást. Sopron átadását 1921. augusztus 29. délután 16 órára tűzték ki. A költözködésre kevesebb, mint két hete maradt. Irányításával augusztus 27-ig emberfeletti munkával be is fejezték a tisztviselők a vármegye központ hivatalainak kiürítését. Az alispáni hivatalt segédhivatalaival együtt Kapuvárra, a levéltárt Eszterházára, a vármegyei árvaszéket pedig Csornára költöztette az alispán az összes iratokkal és hivatali felszereléssel együtt. Az átköltöztetett hivatalok augusztus 29-én Kapuváron, illetve Csornán már dolgoztak. A költöztetés minden szállítóeszköz igénybevételével, lázas sietséggel folyt. Jellemző a sietségre, hogy a megyei levéltár anyagát a vármegyeház udvarára beállt teherautókra vasvillákkal hányták fel. Az így összekevert irathalmazt pedig Eszterházán egy magtár padlásán halomba dobálták. 1921. augusztus 29. az átadás elhalasztása után az alispán hetente 1-2 hivatalos napot tartott Sopronban, a főjegyző pedig a velencei egyezményt 193