Arrabona - Múzeumi közlemények 41/1-2. (Győr, 2003)

Tanulmányok: - Tomka Péter: Az avar kori temetkezési szokások kutatásának újabb eredményei

ARRABONA 41.2003. TANULMÁNYOK dozták fel :a gyerek halálakor (Brodski Drenovác, Vinski-Gasparini Ercegovic 1958,131). Óvatosan fontolgatták a rituális gyermekgyilkosság lehetőségét a Káma vidéki Bolsie Tigany "ősmagyar" temetőjének közlői is (Halkova - Halikov 1981,49). Nálunk alig befolyásolta a véleményalkotást az elsősorban a germánokkal foglalkozó kutatásban felbukkanó elgondolás a halott túlvilágra követésének sajátos esetéről, a férfiak közös sírjának magyarázatáról. A (katonai) kíséret tagjainak halálon túli hűségéről - szolgálatáról van szó. Peter Paulsen a niederstotzingeni alemann temető 3a-c hármas férfisírjával kapcsolatban idézett erre nézve irodalmi adatokat a 13. századból a Baltikumból (Paulsen 1967,140). Rajner Christlein, miután Dirlewang férfiférfi illetve férfi-nő síregyütteseiből az egyik partner természetellenes halálára következtetett és ezt a germán kíséret-hűség utolsó konzekvenciájának tartotta (Christlein 1971,13), a niederstotzingeni sírt a Gefolgsherr - Mundschenk - Marschall (az úr mellett tehát pohárnoka, szállásmestere) halál után is összetartó együtteseként interpretálta (Christlein 1978, 89). Hening Hellmuth Andersen ugyanígy képzelte el a haithabui 1908. évi hajósír (királysír) három - kikövetkeztetett - halottját (Andersen 1987, 166-167). A "Totenfolge" rendszerezését és széles körű elemzését Claus Oeftiger végezte el (Oeftiger 1984) . A korai vaskorról lévén szó, a népvándorlás korának kutatásában kimutatható hatásával sajnos nem találkoztam. A szerző foglalkozott az antik és az etnológiai irodalommal (asszony, kíséret, anya-gyerek viszonylatban), a mágikus és a jogi körülményekkel ("élő holttest"), bizonyos szociális struktúrák szükségességével. Észlelte, hogy a régészeti jelenség kivételes, ritka ugyan, de mindenütt, egyenletesen megtalálható, előfordulási aránya 1-2 %, és éppen ott nincs meg, ahol várnánk: a leggazdagabbaknál. A társadalmi, vallási háttér, a természetes okok (betegség, járvány, háború), az évszakos különbségek lehetősége (téli temetés nehézségei), és az utántemetés tárgyalása során meggondolandónak az alternatív magyarázatot ítélte. Az évszakos különbség egyébként nyilván csak olyan helyeken játszhat szerepet, ahol a tartós téli fagyok valóban megnehezítik a sírgödör kiásását. Ilyen például a távoli Tuva - Robert Kenk hivatkozott is a kettős-többes sírok nagy számának magyarázatakor a klimatikus viszonyokra, nem vetve el a járványelméletet sem (Kenk 1984, 13). A volgai bolgároknál a 12. századi Abu Hamid híradása szerint télen hat hónapig nem lehet eltemetni a halottat, mert olyan keményre fagy a föld (idézi Ligeti 1986,374). Csak érdekességként említem, hogy a franciaországi és francia-svájci meroving-kori kettős sírok áttekintése során a barbár szokást a burgundoknál "mongol-hun" (!) befolyásra kívánták visszavezetni (Colardelle Bocquet 1973, 519-578). Teljesen más úton és módon kísérletezett et16