Arrabona - Múzeumi közlemények 41/1-2. (Győr, 2003)

Tanulmányok: - Tuba László: A Moson megyei sajtó története (1848–1945)

ARRABONA41.2003. TANULMÁNYOK Magyaróvári Hírlap volt a lap címe, ez alatt kisebb betűkkel a Mosonvármegye szerepelt, ezt 1910-től nagyobb betűkkel nyomtatták, de változatlanul a régi cím alatt, míg 1918. április 14-től elmaradt a Magyaróvári Hírlap elnevezés és a lap címe végleg Mosonvármegye lett. Beköszöntőjében Anda Gyula azzal indokolta az újság megjelenését, hogy a vármegyében uralkodó klikkrendszer elposványosította a közéletet, korrupciót, talpnyalást és nagyképűséget teremtett, de az új vezetők föllépése óta kezd visszatérni a béke. ígérete szerint "személyeskedésnek lapunkban helyt nem adunk", és "az egyéneket nem politikai pártállásuk, hanem erkölcsi érzékük szerint fogjuk elbírálni". Hazaszeretet, magyarság, objektivitás volt a Magyaróváron megjelenő hetilap programja. 1903. július 19-ig magyarul és németül jelent meg a lap, ettől kezdve csak magyarul. Az indoklás szerint szükség volt a helyre, és az eredeti német nyelvű közlemények sok energiát vettek el a szerkesztőtől. Ha idővel tapasztalják, hogy a megye lakosságának szüksége van "tisztességes német sajtóra", akkor módot találnak az igény kielégítésére ígérte a szerkesztő, aki abból a szerintem téves feltevésből indult ki, hogy a németül olvasók nagy része tud magyarul is, s csak megszokásból olvasnak németül. Anda Gyulának Gálosi Soma megyei alszámvevő társszerkesztőként segített a nagy várakozással fogadott lap szerkesztésében, ami kezdetben 8, később 2-3-4 oldal terjedelemben látott napvilágot először Nitsmann József, majd Heckenast, később a Pannónia győri nyomdákban, 1907 márciusától pedig Ligeti István magyaróvári nyomdájában. 1904 májusában dr. Schöpf Sándor ügyvéd vette át a lap szerkesztését. Idővel a megszűnt Mosonvármegye munkatársai is átpártoltak a laphoz, aminek így széles körül és tekintélyes szerzői gárdája lett Mosón megyéből. A szerkesztők mellett Lőcsei József ügyvédjelölt és Pataki Vilibáld tanító jelentkezett írásokkal, de találkoztunk dr. Unger Mátyás megyei tb. főorvos, Garami Béla és Göndör Ferenc mosoni, Tarant Kálmán köpcsényi iskolaigazgató, Neumann Albert, Gerényi Jakab és Verner Ernő tanító, Lepossa Dániel vezető járásbíró, Wachtler István, Boldini Rezső és Puszter Ede jegyző, Német Vince halászi plébános, Jánossy Gyula tanfelügyelő, dr. Koch Béla vármegyei főorvos, dr. Aczél Béla nezsideri orvos, dr. Nuricsán József és dr. Nyiredy Jenő gazdasági akadémiai tanár, dr. Pilaszinovich Antal főispáni titkár, dr. Goldstein Ede boldogasszonyi körorvos, Faltin Adolf fővegyész, Kirz Arthur építészmérnök és mások közleményeivel. A helyi lapok történetében először publikáltak női szerzők: dr. Cselley Kálmánné (Sinner Emma), Lux Terka és dr. Eöttevényi Nagy Olivérné (Kvassay Annus), de jelent meg itt írása Szávay Gyula győri szerkesztőnek és Mikszáth Kálmánnak is. 167