Arrabona - Múzeumi közlemények 41/1-2. (Győr, 2003)
Tanulmányok: - Tuba László: A Moson megyei sajtó története (1848–1945)
ARRABONA41.2003. TANULMÁNYOK E szerzői gárdának megfelelően gazdag volt az újság tartalma. írások foglalkoztak a Szigetköz nyomorával, a megyében tapasztalható gőggel, a közlekedéssel, a szegényüggyel, az iparszabadsággal, az ünnepekkel és évfordulókkal és más a közéletet foglalkoztató témákkal. A május elseje alkalmából írt vezércikk bizonyos megértéssel írt a munkások törekvéseiről. Kinevezésekről, bűnügyekről, magánéleti és egyesületi eseményekről, előadásokról, elemi csapásokról, jubileumokról, beiktatásokról és megválasztásokról, régészeti ásatásokról és egyebekről szóltak a hírek, a tárca rovatban pedig elbeszéléseket, helyi legendákat, mondákat, történeteket közöltek a szerkesztők. Gyakran szerepelt a lapban egy-egy hivatal, hatóság, bank vagy testület jelentése. Hatodik évfolyamában járt a lap, amikor az 1908. szeptember 13-i számában dr. Schöpf Sándor Búcsúszó című cikkében bejelentette, hogy megszűnik, és szeptember 20-ától Ruff Andor szerkesztésében Mosón vármegye címmel új lap indul. Schöpf megemlítette, hogy az újság a támogatások ellenére szűkölködött, s hivatásos újságíró hiányában sokszor kapott kritikát. Információi azonban félrevezetőek voltak, hiszen Ruff egy ideig még megtartotta a hetilap régi címét, s folyamatos maradt az évfolyam jelölése és a lap számozása is. Tény azonban, Ruff Andor föllépésével új fejezet kezdődött a Mosón megyei sajtó történetében, hiszen a kezdetek óta először szerkesztett helyi lapot hivatásos újságíró, aki az addig is jó színvonalat elért, változatos tartalmú és mérsékelt hangú Magyaróvári Hírlapot (Mosonvármegyét) biztos anyagi alapokon álló vállalkozássá és magas színvonalú helyi hírlappá fejlesztette. Ruff Andor az Ikrény melletti Lesvárpusztán született 1879-ben, ahol édesapja gazdatiszt volt. Székesfehérvárott és Győrött végezte középiskoláit, majd a budapesti egyetem bölcsészkarán természettudományi tanulmányokat folytatott, de hallgatott irodalmi és történelmi előadásokat is. Egyetemi évei után 1902-ben a győri felsőkereskedelmi iskolában lett segéd tanár, s már ekkor költeményeket írt a vidéki lapokba. 1905-ben a Győri Naplónál vállalt hírlapírói állást, a következő évben pedig e lap felelős szerkesztője lett. Mosón megyei tevékenysége 1908 szeptemberében kezdődött. 1910-ben a Ligeti-féle nyomdához megvette a Czéhnyomdát is, így teremtette meg a Mosonvármegye saját nyomdáját. Az első világháborúban 26 hónapot töltött el frontszolgálatban, ezalatt a munkatársak segítségével felesége intézte a lap ügyeit. Ruffot 1918 őszén a Mosón Megyei Nemzeti Tanács elnökévé választották, s mivel a proletárdiktatúra idején nem szegődött az új eszmék hívéül, lapját papírhiányra hivatkozva betiltották. A Tanácsköztársaság bukása után a Mosonvármegye újraindult, s 1945 májusáig szolgálta Mosonmagyaróvár és környéke lakosságát. Ruff jó tollú újságíró volt, s nemcsak a Mosonvármegyébe írt, hanem országos folyóiratokba is. Költeményeiből két kötetet 168