Arrabona - Múzeumi közlemények 41/1-2. (Győr, 2003)

Tanulmányok: - Csiszár Attila: A kapuvári festett bútor

ARRABONA41.2003. TANULMÁNYOK színes virágozással díszített bútordarabok, illetve teljes szobaberendezések, amelyek a 20. század elejétől egyre gyakrabban vonták magukra a hivatásos és a "műkedvelő" néprajzi gyűjtők figyelmét. Winkler Margit kapuvári polgári iskolai tanár írta 1928-ban a következőket: "A gerendás, gyakran földes szobák érdekessége a mennyezetes ágy, melynek függönye nemcsak az esetleg beteg családtagokat rejti el a kíváncsiak szeme elől, hanem irigyen eltakarja a hímzettszélű lepedőket, meg gazdagdíszítésű, gyönyörű párnahéjakat is, melyeknek piros hímé, régi kapuvári asszony kezemunkája, de melyekből ma már csak hírmondónak maradt néhány. (...) A barnapiros faragott ágyon kívül a tulipános láda, a tulipándíszű gazdag oromzatú zöld-piros-sárga ruhaszekrény, no meg a padsarok áll a szobában. (...) Előtte nehéz asztal, meg 1-2 faragott szék teszi teljessé a berendezést" (Winkler 1928, 24). Az 1920-as évek paraszti lakáskultúrájáról festett kép idealizált, a szobák bútorzatának már említett kettőssége ugyanis a 20. századra is érvényes volt. Egy évszázaddal korábban az ácstechnikával készült ládák és ágyak mellett a festett asztalosbútor jelentett újítást. Divatjuk múltán aztán a festett mennyezetes ágyak és padok mellett föltűntek a történeti stílusok hatását magukon viselő, műbútorasztalos készítette fiókos sublótok és szekrények. (2. kép) A mennyezetes ágy (födeles ágy) mint kifejezetten presztízsértéket képviselő bútordarab a nemesi (kisnemesi) lakáskultúra hatására jelent meg a módos rábaközi mezővárosi iparosság és parasztság bútorai között. "Anno 1687. Die 24

a Április Nemzetes Csery Mihály Ur, meg árendálván N[em]z[e] tes Vukovics Fülöp Urtul Odor Jankó Kapuváry Curiáját mindennemű Pertinentiájival", a házban többek között "Egy zöld födeles Ágy"-at is fölvettek az összeírok (OL, P108-Az Esterházy cs. hg-i ágának lt., Rep.14, Fasc.C,No.94). A bútordarab a 18. század folyamán Nyugat-Magyarország városaiban sokat veszített egykori rangjából, ellenben a falusi és mezővárosi parasztság felső rétegének lakáskultúrájában ekkor jelent meg és vált rendkívül megbecsült berendezési tárggyá (Cs. Sebestyén 1954, 379; Zentai 2002, 192). Kapuváron, illetve Gartán "Istenbenboldogult Pintér Ferentz" kádár (1800) és Pintér János csizmadia (1819) "házi mobíliá"-i között találkozunk első ízben e jeles bútordarabbal (RM Td 1302, 2001.1.7.). Néhány esztendővel később, Sipőtz József ingóságainak idézett inventáriumában egyebek mellett egy "Avét födeles ágy" került összeírásra (RM Td 958). Tekintve, hogy ez a fajta ágy vidékünkön elsősorban a díszes ágynemű tárolására szolgált, alvásra vagy egyáltalán nem, vagy pedig csak kivételes alkalmakkor használták, "avét" állapota meglehetősen magas kort tételez fel. 148