Arrabona - Múzeumi közlemények 41/1-2. (Győr, 2003)

Tanulmányok: - Csiszár Attila: A kapuvári festett bútor

ARRABONA41.2003. TANULMÁNYOK A szűkszavú inventáriumok soha nem említik a mennyezetes ágyak (sem pedig más bútorok) virágozott voltát, erre legföljebb utalást találunk. 1858-ban például Németh János és neje adósság fejében lefoglalt javai között "festett, puhafából készült" mennyezetes ágyat írtak össze (GyMSM SL IV.B/182.). Ennek ellenére, a fennmaradt emlékek ismeretében bizonyosnak látszik, hogy ez a minden időben a menyasszonyi kelengye részét képező bútor Kapuváron kizárólag virágos festéssel készült. Az első ismert, Kapuváron paraszti használatban volt mennyezetes ágy komáromi asztalos munkája, feltehetően a 18. század második feléből származik, és vásári áruként kerülhetett a rábaközi mezővárosba (Csilléry 1991, 510). A későbbi, kapuvári ágyak oromzata részben a komáromi ágyak "klasszikus" kialakítását utánozza, felül a jellegzetes kannelúrás, márványozott pilaszterrel és párkánnyal, a festett virágornamentika azonban nem alkalmazkodik a (már meg nem értett) barokk formához. (3-4. kép) Ellentétben a komáromi előképekkel, a kapuvári asztalosok készítményein mindkét ágyvég kifelé néz és egymással azonos módon díszített. Az oldaldeszkák mindkét végén párnafogó deszkát találunk. A menynyezet szerkezete és az ágy oszlopaihoz való rögzítése (pontosabban rögzítetlensége) megegyezik a komáromi ágyakéival. A láda {ládo, tulipányos ládd) a kapuvári asztalosoknak feltehetően nem volt gyakori készítménye. A nagy számban fennmaradt komáromi láda arra vall, hogy ezt a bútordarabot a 19. század folyamán is jórészt vásárokon szerezték be. A kapuvári ládák nyílt fecskefark csapolással készültek. Az elmaradhatatlan ládafiát nutolással rögzítették a láda elő- és hátlapjába. Jellemző rájuk a komáromi tömegárunál szokásos megoldás, a talppárkányt a fenékdeszkák peremszerû kiugratásával alakították ki. Fedelük és előlapjuk két-két négyzet alakú mezővel tagolt. A fedél átlós vonalakkal osztott mezőire középről induló, ágas-leveles tulipánokat festettek, míg az előlapon ehhez hasonló, de vázából kinövő (néha anélküli) virágtöveket látunk. A kapuvári festett bútor történetének késői, 19. század végi szakaszában tűnt föl egy, a helyi stílustól merőben idegen kompozíciós séma, az olaszkoszorú, amelynek megjelenése alighanem az iparrajz oktatás hatásának tudható be. A ládákat néha évszám és Krisztus-monogram is díszíti, ezeket mindig a láda előlapjára festették. (5. kép) Az oldallapok díszítése legföljebb egyszerű, fehér-piros vonalakból álló keret. A fedelet a láda méretétől függetlenül két kapocs, úgynevezett "cigánysarok" rögzíti a ládatesthez. A ládákat borított zárral látták el. A kulcspajzs a régebbi példányokon teljesen dísztelen, bádogból kivágott rombusz, a 19. század végén már rézlemezből préselt, díszes, kerek pajzs. Ebben az időben a megnövelt méretű láda alá - az országszerte elterjedt gyakorlat szerint - szokás volt imitált vagy valódi fiókot helyezni. Az ilyen 149