Arrabona - Múzeumi közlemények 41/1-2. (Győr, 2003)

Tanulmányok: - Székely Zoltán: A győri vár reneszánsz kapui

ARRABONA41.2003. TANULMÁNYOK tagolta. A kapuépítmény felett alacsony őrtorony emelkedett. Amenynyiben az ábrázolás hiteles - Ledentu rajzai meglehetősen pontosak - úgy a Győrött lévő Bécsi-kapuhoz hasonló felépítésű, de formáit tekintve némileg leegyszerűsített kapuval számolhatunk. Érsekújvár azonban későbbi Győrnél: tervét, amely valószínűleg Ottavoi Baldigara munkája, 1580-ban hagyták jóvá s az azt követő években, 1588-ig bezárólag valósították meg (Domonkos 1998,802-804). Az érsekújvári - némileg bizonytalan - példán és a fentebb már tárgyalt felvidéki emlékeken túl ismereteink szerint csupán a magánföldesúri tulajdonban lévő sárvári vár kapott igényesebben megformált kapuépítményt e korszakban. A Nádasdyak emeltette szabálytalan alaprajzú bástyás erődövbe egy nagyméretű kaputornyon át lehet bejutni, amelynek alsó szintjét diadalívformára alakították. A kapuzat szabálytalan, aszimmetrikus kiosztású: a négy pilaszter három egyenlőtlen nagyságú falmezőt fog közre, amelyek közül a középsőt töri át a lovasok és szekerek számára is járható boltozott nyílás; ettől jobbra található a gyalogosoknak szánt egyenes záródású kapu, míg a bal oldali, legkisebb mező üresen maradt. A dór fejezetes pilaszterek, a főkapu íve, nemkülönben a gyalogosbejáró körüli falszakasz rusztikázott; a pilaszterek dór gerendázatot hordoznak, amelyen a triglifek üres metopékkal váltakoznak. A pilaszterek valójában kettős pilaszterek, mivel az oldalsó falmezők felé lépcsőzetes kialakítást nyertek: ezt hangsúlyozandó a gerendázat golyvázott. A sárvári kaput már a korábbi szakirodalom is közvetlen kapcsolatba hozta a győri vár Bécsi-kapujával. Balogh Jolán, aki elsőként mutatott rá a hasonlóságokra, a sárvári kaput 1588-1589-re datálta s a Győrött is megfordult Donato Graziolinak tulajdonította, aki a Bécsi-kapu mintájára alkothatta meg e művét (Balogh 1970, 216). Tóth Melinda, a sárvári vár műemléki helyreállítása kapcsán, a Nádasdyak levéltárában fellelt források nyomán írta meg az erősség építéstörténetét. Ezek szerint a kaputornyot 1560-ban az alapjainál fogva újonnan emelték: "'az kapu torna ... kapuiat es rákiak forgot kebel zepen erősen", miként arról a munkálatok vezetője Sennyey Ferenc tájékoztatta urát, Nádasdy Tamást (Tóth 1973, 237). A faragott kövek gyakori emlegetése a Sennyei-féle jelentésekben vezette arra Tóth Melindát, hogy a kapuarchitektúrát is 1560-ra datálja s ezzel együtt a forma terjedési irányát megfordítsa (Tóth 1973,241). Balogh Jolán azonban nem fogadta el érvelését, és a kaput a toronyba utólagosan beépítettnek vélve korábbi datálását fenntartotta. Ami a sárvári kapu építésének idejét illeti, ezzel kapcsolatban arra hívnánk fel a figyelmet, hogy a faragott kövek emlegetése önmagában nem bizonyítja a kapuarchitektura építését: az előbbi idézet folytatása - '"mint az nag kaputt, mint az kis kapunak fondamentumat el kezdettek" ugyanis azt jelzi, hogy ezekből a faragott kövekből, szépen és erősen, az 103