Arrabona - Múzeumi közlemények 41/1-2. (Győr, 2003)
Tanulmányok: - Székely Zoltán: A győri vár reneszánsz kapui
ARRABONA 41.2003. TANULMÁNYOK alapokat rakták le; a faragott kövek egyéb említése pedig a boltozatrakással kapcsolatos: "immár az kaput botozni keztettek az faragot kewel az kapu hytasat" (Tóth 1973, 237). Az utólagos beépítés mellett szólhat érvként a kompozíció aszimmetriája: valószínűnek látszik, hogy a torony építése idején a középkorból eredő gyakorlatnak megfelelően két, egy kisebb s egy nagyobb nyílást alakítottak ki, amelyek, mint együttes, a torony közepére kerültek. Apilaszteres architektúra megépítésekor ehhez, mint meglévő s megváltoztathatatlan adottsághoz kellett alkalmazkodni s ennek köszönhető az új tagolóelemek szabálytalan kiosztása. A magunk részéről tehát nem látjuk bizonyítottnak a kapu 1560-as keltezését, sőt ellenkezőleg, inkább a Balogh Jolán javasolta későbbi dátumot s ezzel összefüggésben Győr mintaadó szerepét tartjuk valószínűnek. A kompozíció, az egymásra helyezett pilaszterek egyaránt a Bécsi-kapura utalnak; miként a dór oszloprend alkalmazása is megtalálható Győrött, igaz a Vízi-kapun. Ugyanakkor a Sárvárott tapasztalható szabálytalanságok - a fentebb már elemzett aszimmetria, a csupán a pilaszterekre és a kapunyílásokra szorítkozó rusztikázás - egy már meglévő minta adaptálását jelzik. A győri várkapuknak az osztrák és cseh területeken sem leljük igazán párhuzamaikat. A fennálló emlékeket a sárvári kapu kapcsán Zádor Anna gyűjtötte össze: a karintiai Tanzenberg kastélyának kapuját a XVI. század harmadik negyedéből; a bécsi Amalienburg (Ernestinisches Bau) erőteljesen rusztikázott keretű, egyébként egyszerű kialakítású kapuját az 1580 körüli évekből; a karintiai Hochosterwitz várának 1580-ból való, hetes számú kapuját; valamint a csehországi Ceski Krumlov városkapuját 1596-1598-ból (Zádor 1988, 123). E példákat kiegészíthetjük még a Giovanni Sallustio Peruzzi által 1570-ben tervezett kapuval a pettaui (ma Ptuj - Szlovénia) kastélyban 44 (Podewils, 199Z 170; 88. kép), valamint Klagenfurt - mára már eltűnt - városkapuival. A XVII. század elejétől a példák még inkább megsokasodnak: a Serlio mintalapjára visszavezethető, négypilléres, rusztikázott kapuk közül itt most csupán Bécs városkapuit illetve a prágai vár 1614-es Mátyás-kapuját emelnénk ki. Mindazonáltal e művek nem hozhatók közvetlen összefüggésbe a győri kapuépítményekkel, viszont jelzik a rusztikázott pilaszteres kapuforma gyors terjedését és általánossá válását. Összefoglalva a győri vár 1567/68-ra befejezett reneszánsz kapuinak jelentőségét, azt abban látjuk, hogy egyrészt ezek voltak a legelső magyarországi építmények, amelyeken az észak-itáliai manierista építészet 104
