Arrabona - Múzeumi közlemények 41/1-2. (Győr, 2003)

Tanulmányok: - Székely Zoltán: A győri vár reneszánsz kapui

ARRABONA 41.2003. TANULMÁNYOK A szlovákiai kutatás szintén kapcsolatba hozott - feltételesen - néhány ma is álló emléket Ferabosco nevével, akit 1558-1562 között Nyitra, majd pedig 1580-ban és 1582-ben Trencsén kapcsán említenek a források. Mindkét helyen fennmaradt egy-egy, a belsővárba vezető rusztikázott keretelésű kapuzat, amelyekhez - rokon felépítése okán - hozzásorolta tik még a nagybiccsei Thurzó-vár kapuja is (Kresák 1988, 29). A legegyszerűbb a trencséni kapu, amelynek ívnyílását keskeny rusztikázott falsávok kísérik két oldalról: az architráv sugarasan rusztikázott. A nyitrai belső vár nagyméretű kapuja építészetileg már igényesebb kialakítást nyert: az oldalsó - fekvő oroszlánokkal dekorált - falsávok egyszerű fejezeteket kaptak s ekként pilaszterré avanzsáltak. Az architrávot, amely sugarasan rusztikázott, felirat és címer ékesíti; a zárópárkányt a széleken egy-egy triglif módjára rovátkolt konzol tartja. A gyalogosok számára a kapu bal oldalához egy kisebb, ma már elfalazott egyenes záródású nyílást illesztettek, amely körül a falat az előbbihez hasonló módon formálták meg. A nagybiccsei, felirata szerint 1571-ban elkészült kapu ívnyílását széles, kétsoros rusztikázott falsáv veszi körbe, a vállkövek felett sugaras kiosztással, a zárókövön erőteljes plaszticitású maszkkal. A kapu felett feliratos tábla valamint egy ablakból és két, kariatida-szerű figurák keretelte címeres fülkéből álló oromzat helyezkedik el. E kapuépítmények tipológiájukat tekintve azonban más kategóriába tartoznak, mint győri társaik: egyszerűbb felépítésűek. Ezért, valamint a megformálásukban jelentkező provinciális íz okán bajosan sorolhatóak Ferabosco életművébe: viszont jelzik, hogy a XVI. század derekától a várépítkezésekben részt vevő itáliai kőfaragók szélesebb körben is elterjesztették az észak-itáliai építészet formakincsét, közöttük a rusztikázott keretelésű kapuzatot. A győri erődváros kapuit azonban nemcsak Ferabosco életművében nehéz elhelyezni, hanem a Habsburg-országok korabeli emlékanyagában is. A XVI. század második felében lendületet vett magyarországi várépítkezések során - úgy tűnik - jószerivel csupán Győrött készültek építészetileg is igényes kialakítású kapuzatok. A stratégiai jelentőségű királyi várak közül csupán Komárom és Érsekújvár esetében rendelkezünk adatokkal reprezentatívabb kapuépítményekről. A komáromi vár (az ún. Öregvár) főkapuját 1550-ben emelték: egyszerű boltozott nyílása fölé I. Ferdinánd király titulatúráját tartalmazó inscripciós tábla illetve az uralkodó griffek tartotta címerét ábrázoló nagyméretű faragvány került (Kecskés 1984, 66-67; 9. t.). Érsekújvár mára már eltűnt falait két kapu törte át, amelyekről Johann Ledentu 1639-es vedutái tájékoztatnak. E szerint a kapuk háromnyílásúak voltak, amelyek közül a középső magasabb és felül íves kiképzést nyert, míg a két oldalsó alacsonyabb és egyenes szemöldökgerendával lezárt volt. A főnyílás vonalát armírozás emelte ki; a falat pedig teljes magasságában végigfutó négy falpillér vagy pilaszter 102