Arrabona - Múzeumi közlemények 41/1-2. (Győr, 2003)

Tanulmányok: - Székely Zoltán: A győri vár reneszánsz kapui

ARRABONA41.2003. TANULMÁNYOK Margaretha Paleologos ünnepélyes fogadására emeltette (Hartt 1958,196). Vespasiano Gonzaga-Colonna herceg ura, II. Rudolf császár remélt látogatására építtette a Sabbioneta városfalában nyíló - már a nevében is az uralkodói méltóságra utaló - Porta Imperialét (1579): a császárnak ezen keresztül kellett volna a hercegi székvárosba lépnie (Dmitrieva-Einhorn 1998,33-34,37). Ugyanebbe a körbe sorolhatjuk a prágai Vár Mátyás-kapuját, amely 1614-es dátumával ugyan már fél évszázaddal későbbi, mégis jól jelzi a típus reprezentativitását. Fenti hipotézisünk, amely a kapukat Ferabosconak tulajdonítja, azonban csupán közvetett bizonyítékokon nyugszik és sajnálatos módon stíluskritikai megerősítése is jószerivel lehetetlen. Amilyen gazdagok ugyanis a Ferabosco tevékenységére vonatkozó írott források, olyan szegények vagyunk a konkrét emlékekben: az architectura civilis területére eső munkái pedig gyakorlatilag mind megsemmisültek. A művészettörténeti kutatás ugyan számos próbálkozást tett arra, hogy ma is álló építményeket hozzon kapcsolatba vele, ám ezek végeredményeiket tekintve szerfelett bizonytalanok. Példaként említhetjük a bécsi Hofurgban álló, 1552-es évszámmal datált Schweizertort, amelynek tervezését azon az alapon utalták Ferabosco életművébe, hogy - mint már említettük - 1553-ban ő készítette a kapualj boltozatának freskódíszét. A morvaországi Bucovice árkádsoros udvarát pedig egy először 1870-ben megjelent, forráshivatkozás nélküli adat nyomán tulajdonítják neki (Krcálová 1969,188). A fenti példák közül a győri várkapukkal a Schweizertort érdemes összevetni, már csak azonos műfajuk okán is. A Schweizertor egynyílású, diadalívszerű kapuépítmény: nyílását egy-egy oszlopszékre állított, simatörzsű, sudarasodó dór féloszlop keretezi külső homlokzatán, amelyek erőteljes, konzolszerű triglifekkel és dekoratív faragványokkal kitöltött metopékkal tagolt párkányzatot hordoznak; az attikaszinten a Habsburgház címerét két részre osztott feliratos tábla fogja közre. A homlokzaton enyhén kiemelkedő keskeny vízszintes kősorok futnak végig. A belső, udvari homlokzat felépítése megegyezik a külsőjével, csupán a féloszlopokat helyettesítik csekély kiülésű pilaszterek. A Schweizertor, bár nem vezethető vissza pontosan meghatározható mintaképekre, alaptípusát és némely részletmegoldását tekintve ugyanúgy az észak-itáliai manierista építészetből ered, mint a győri várkapuk. Legközelebbi párhuzamait Sanmicheli már említett velencei kapuépítményeiben találhatjuk meg. Mindazonáltal ez önmagában nem elégséges ahhoz, hogy győri és a bécsi műveket egyazon alkotó oeuvre-jébe utaljuk, annál is kevésbé, mivel a Habsburgok szolgálatában tevékenykedett itáliai művészek döntően ugyanabból a felső-itáliai régióból érkeztek s nagyjából ugyanazt a formanyelvet alkalmazták. 101