Arrabona - Múzeumi közlemények 41/1-2. (Győr, 2003)

Tanulmányok: - Székely Zoltán: A győri vár reneszánsz kapui

ARRABONA 41.2003. TANULMÁNYOK tartományokban Graz várához készített két változatot tartalmazó tervvariánst 1570-ben majd egy újabbat 1575-ben. Bár Ferabosco várépítészi minőségében került kapcsolatba a győri erődítési munkálatokkal, imént elősorolt építészi tevékenysége - amely egyaránt kiterjedt az architectura civilis és az architectura militaris területére - alkalmassá tette őt a várban adódó nagyobb szabású reprezentatív építmények tervezésére is. A kapuk elkészültét jelző dátumok (1567 és 1568) ugyan már kívül esnek győri tevékenységének időhatáram, mivel azonban kivitelezésük nyilvánvalóan hosszabb időt vett igénybe, terveik még készülhettek Ferabosco főfelügyelősége idején. Ráadásul Ferabosco birtokában lehetett mindazoknak, az építőművészet legújabb itáliai fejleményeit is magában foglaló ismereteknek, amelyekre a Bécsi-kapu elemzése kapcsán rámutattunk. 1564 telén ugyanis hosszú távollét után hazalátogatott Itáliába, ahol célpontja Como városa lehetett, amelynek közelében, egy Laino nevű falucskában született s amelynek patríciusai közé a későbbiekben (1572) felvételért is folyamodott (Krcalová 1969,181, 184). Látogatásának útvonalát ugyan nem ismerjük, de valószínűtlen, hogy a hegyeken keresztül utazott volna: ehelyett a Klagenfurt, Velence, Verona, Bergamo útvonalat használhatta. így módjában állott megtekinteni az utóbb említett nagy művészeti központokban az új s modern épületeket, a folyamatosan készülő erődítményeket, közöttük az ekkor már befejezett veronai városkapukat is. Az építész személyének kérdése szorosan összefügg a megrendelő kilétével is. A Bécsi-kapun elhelyezett felirat egyértelműen tudósít arról, hogy az építmény II. Miksa császár számára készült. Miksa törökellenes terveiben fontos szerepet szánt Győrnek: magyar királlyá koronázását követően 1563/1564-ben megtekintette az építkezéseket (Veress 1993,50), majd néhány évvel később, 1566-ban a vár falai alatt gyűjtötte egybe birodalma hadait, hogy innen továbbvonulva személyesen mérkőzzön meg Nagy Szulejmán szultánnal. Hosszú idő után ez volt az első alkalom, hogy a császár-király személyesen szállt táborba Magyarországon és kíséretében ekkor számos szövetséges fejedelem is megjelent, így a Habsburg-főhercegek mellett II. Alfonz, Ferrara hercege, Prospero Colonna, Zaragoza hercege, Fülöp Emánuel, Savoya hercege, Cosimo Medici toszkán nagyherceg és Guise ifjú hercege valamint a porosz herceg (Gutkas 1974, 364; Veress 1993, 52). Alkalmasint ekkor, 1566-ban merülhetett fel a díszes kapuk építésének igénye, mint amelyek a császár és a fejedelmek városba történő ünnepélyes bevonuláskor diadalívként szolgálhatnak. S ekként lesz érthető az is, hogy a kapuk közül miért a nyugatra, Bécs felé nyíló lett a legnagyobb s a többiekhez mérten faragványokkal a legékesebb: a nyugat felől, a császárvárosból érkező uralkodó ugyanis a Bécsi-kapun keresztül lépett be Győr városába. 99