Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Arcképek - Horváth József: Samarjai Máté János 1585–1652

ARRABONA40.2002. ARCKÉPEK dikátor is, hogy hitbeli kételyeit elé tárja, és tanácsokat kérjen tőle. Veres­marti részletesen feljegyezte beszélgetéseik tartalmát: tőle tudjuk, hogy kérdésein Samarjai mélyen elgondolkodott, utánanézett azoknak köny­veiben, „és midőn Veresmarti legközelebb visszament, újra megfordult nála, írásba foglalva mintegy két-három ívre terjedő válaszát adta át neki erre" (IPOLYI 1875. 228. o.). Samarjai nem tudta meggyőzni a református hitében elbizonytalanodott Veresmartit; megígérte viszont neki, hogy „kételyeit Pareus Dávid heidelbergi hittudós elé fogja terjeszteni" (KATHONA 1939. 11. o.). Ezen ígéretéről később sem feledkezett meg: indulása előtt egyik társával, Pécselyi Király Imrével meglátogatta Komjátiban Veresmartit, és átvette tőle a Pareus számára bemutatás végett készített tételeket (IPOLYI 1875. 263. o.). A heidelbergi egyetemjárás. A16-17. század fordulóján - hazai egye­tem hiányában - felsőfokú tanulmányokat csak külföldön végezhettek az arra vágyók; így a peregrináció nem számított ritkaságnak. A protestáns diákok jelentős része a német nyelvterület irányába vándorolt; ezen belül az evangélikusok Wittenberg, a reformátusok viszont Heidelberg egye­temét részesítették előnyben (vö.: KLANICZAY 1964. 55. o.). Ez utóbbi ekkortájt két híres professzorral is büszkélkedhetett: itt tanított David Pareus és Abraham Scultetus is (vö.: VÁSÁRHELYI 1985.26-29. o.). Szem­pontunkból az előbbi a fontosabb, aki „kezdeményezője és vezetője volt a protestáns felekezetek közötti megegyezést és békét sürgető ún. irénikus mozgalomnak" (KLANICZAY 1964. 56. o.). így tudatos választásnak mondhatjuk, hogy az Asztalos András anyagi támogatását élvező Sa­marjai Máté János két társával, Pécselyi Király Imrével és Kanizsai Pálfi Jánossal 1609. május 12-én Heidelbergbe indult, ahová Linz, Passau, Re­gensburg és Nürnberg érintésével május utolsó napjaiban meg is érkezett. 1609. május 30-án iratkoztak be a heidelbergi egyetem hallgatói közé, ahol az évben rajtuk kívül még tíz magyar tanult, köztük Keserűi Dajka János, a későbbi erdélyi püspök (KATHONA 1939.11. o.). Hogy Samarjai tudatosan készült David Pareus professzor előadásai­nak hallgatására, azt a fentebb már említett, Veresmarti Mihállyal kapcso­latos történet is bizonyítja. Pareus - Kathona Géza szavait idézve - „tudo­mányának, befolyásának és hírnevének tetőfokán áll már ezidőtájt. Magyarországon is az egyszerű lelkészektől kezdve a legmagasabb körökig sok tisztelője, csodálója van Pareusnak s vitás ügyekben tőle kérnek tanácsot" (KATHONA 1939.11-12. o.). 1598-tól az Ótestamentum, 1602-től az Újtestamentum professzoraként fejtett ki nagy hatást tanítvá­nyai körében (VÁSÁRHELYI 1985. 26-27. o.), kiknek sorában ott találjuk 437

Next

/
Oldalképek
Tartalom