Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Arcképek - Horváth József: Samarjai Máté János 1585–1652

ARRABONA 40. 2002. ARCKÉPEK pl. Szenei Molnár Albertet, Alvinczi Pétert, Milotai Nyilas Istvánt és Geleji Katona Istvánt is. Samarjai Máté János megérkezése után azonnal Pareus lelkes tanítványa lett: 1609. augusztus 26-án már az ő elnöklete alatt tartott teológiai vitatkozást a boldogságról, a szentek tiszteletéről és a purgatóriumról; ezt három további vitatkozás is követte, melyekre 1609. október 21-én, 1610. március 24-én illetve 1610. június 16-án került sor. Bár e vitatkozások bizonyára nagyban hozzájárultak Samarjai fejlődéséhez, valószínűleg igazat kell adnunk Kathona Gézának, aki úgy vélekedik: „Sokkal jelentősebb azonban ezeknél az a hatás, melyet az ifjú Samarjaira Pareus uniós theologiája gyakorolt. Kétség kívül az uniós lelkületet és problémákat már hazulról hozta magával Samarjai Heidelbergbe. Most a nagy mestertől megkapta az unióprobléma tudományos alapvetését és rendszerezését." (KATHONA 1939.12. o.) Az állítás igazát valószínűsíti Vásárhelyi Judit megállapítása is, aki arra hívja fel a figyelmet: bár Pareusnak e témára vonatkozó nézeteit összefoglaló munkája, az „Irenicum" csak 1616-ban jelent meg, irénikus tendenciák már korábbi műveiben is megfigyelhetők.

18 Samarjai Máté János 1611.március 8-án még bizonyosan Heidelbergben volt; aznap kelt levelében tudatja Georgius Rémmel, hogy nagyszombati pártfogói, Asztalos András és Bornemisza János hívására hazakészül (THURY 1998.

1. köt. 427. o.). Hazatérőben megállt Bécsben, ahol találkozott a közben már katolikus hitre áttért Veresmarti Mihállyal; beszélgetésük lényegét ez utóbbi feljegyzéseiből ismerjük. Hogy mi vezette Sa marjait? Ipolyi Arnold megfogalmazása szerint: „A szelídebb érzületű s a vallási békére s egyességre annyira hajlandó Samarjai nem állhatott ellent hajlamának vagy csak kíváncsiságának, hogy régi jó ismerősét, barátját, Veresmartit fel ne keresse. Legyőzte ellenszenvét a kitért s vallását elhagyott Veresmarti iránt. De azért csak óvatosan, s nem kis bizalmatlansággal közeledett feléje." (IPOLYI 1875.448. o.) A nagyszombati iskolamester. Samarjai hazahívása azért vált hirtelen szükségessé, mert megürült a nagyszombati protestáns iskola rektori állása, és pártfogói azt vele kívánták betöltetni. A megbízás mindenképpen Samarjai Máté János felkészültségének elismerését jelentette, hiszen ez az iskola akkor már kollégiumi színvonalon állt (KATHONA 1939.12. o.). Itteni működésével sikerült tovább öregbítenie az iskola hírnevét: már 1611 augusztusából ismerünk egy Szenei Szijjártó Lukács nagymegyeri lelkész által Szenei Molnár Alberthez küldött levelet, melyben - több más mellett - az olvasható, hogy Samarjai János Nagyszombatban szorgalmasan tanítja az ifjúságot; 1613 márciusában pedig egyszerre két volt 438