Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Tanulmányok - Lanczerdorfer Zsuzsanna: Egy sokoróaljai iparos repertoárja életútjának tükrében

ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK hatjuk, (18) például: Baráti, Felpéc, Gyirmót, Gyömöre, Koroncó, Ménfőcsanak, Nyúl, Rábapatona, Szemere. Figyelemre méltó a bakonyi falvakat felsoroló falucsúfoló is, melyet német nyelven mond el, mivel Bakonygyiróton tanulta gyermekkorában (Gic, Porva, Fenyőfő, Szentlászló, Gyirót, Románd, Szentpéter, Asszonyfa). A tréfás meséinek gyakori szereplője az együgyű suszter: 1. „Suszter lángész", 2. „Az eszes suszter". Ezeket a történeteket a szomszéd suszter barátjától tanulta. Nyolc meséjéből fele a pap hibájáról, turpisságáról szól és ebből 2 dalbetétes mese. L. K. nagy szeretettel mond trufát és anekdotát. Ezt az alkotások száma is bizonyítja: (17). ABagi Józsefhez fűződő anekdoták közül a „frakketetés, ruhaetetés" tartozik a repertoárjához, melyről tudjuk, hogy Mikszáth Kálmán jóvoltából népszerűsödött hazánkban. György Lajos vizsgálatai fedték fel, hogy eurázsiai párhuzamai vannak. Azt is tudjuk, hogy már Káldi György prédikációiban említi a „Bagi uram frakkban" és Kutasi János győri püspökről szóló anekdotát. L. K. anekdotájában azonban nem a Bagi név szerepel, hanem egy rábaközi parasztember. A történetben szereplő kávéház (Hungária) pedig fiatalkorában a legelitebbek közé tartozott. Tehát az anekdotát életének helyszínéhez és szereplőihez kapcsolja. „Az irodalmi anekdota és népi anekdota között valóban nehéz meghúzni az éles határvonalat." Számos irodalmi anekdota esetében lép fel a folklorizáció jelensége, mint például a mi esetünkben Gárdonyi Géza Göre Gábor figurája, aki ugyan nem a parasztságot képviseli, ám azért a valódi falusi anekdoták világától sem áll távol. L. K. a mai napig „végig" meséli a több kötetes gyűjteményt, mely további kutatás tárgyát is képezhetné. Négy anekdotája szól Ferenc Józsefről és magyarországi látogatásairól, valamint a német és magyar temperamentumról. Trufáink egyik kedvelt hőse, a cigány sem hiányozhat repertoárjából. Életrajzához kötődnek a kocsmában és a mészárszéken játszódó történetek. L. K. nagyon kevés hazugság- és csalimesét tud (l-l). Kérdésemre azt a választ adta, hogy azért: „mert ő nem Háry János, ekkorát nem szeret lódítani" valamint „szeretek mesélni." Formulameséinek száma ellenben jelentős (18) és nagyon változatos. Többsége állathangutánzó, mondókamese, de akad katekizmusi ének is. 2. Mondák (eredetmagyarázó mondák 3, történeti mondák 17, hiedelemmondák 7) Összesen: 27 L. K. 3 eredetmagyarázó mondát ismer. Mindegyik szakrális témájú. Kettő a madarak tulajdonságának eredetét, a harmadik humoros, Szent Péter teremtés kísérletét mondja el. Számbelileg leggazdagabb a történeti monda tudása. Ezek a mondák elsősorban szülőföldjéhez kapcsolódnak. Például a Hősök - Kiemelkedő 314