Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)
Tanulmányok - Lanczerdorfer Zsuzsanna: Egy sokoróaljai iparos repertoárja életútjának tükrében
ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK személyek csoportban olvashatunk Csaba királyfi, Lehel vezér mellett Szent Lászlóhoz, Rákóczi Ferenchez fűződő memorátokat, mondákat. A Szent László mondák egyike a tordai hasadék keletkezéséről, a másik Gyirmót falu oltárképén látható vízfakasztás csodájáról beszél. A falu utolsó birtokosának tragédiájáról szól „Bezerédj Andor" mondája. De betyártörténetei is csak a helyi betyárokat mutatják be (Klauz Ferkó, Sobri Jóska, Savanyú Jóska). Harcok - Háborúk fejezet alkotásai is a közeli városhoz és falujához kötődnek: „A ménfői csata", „A győri vaskakas". Névmagyarázó mondáiról ugyanez mondható el. Szülőfalujának nevének- „Csanak neve", „Ménfő neve" -, emlékhelyeinek magyarázatát rejtik: „ Király szék", „ Világosvár". A történeti mondák egy részét az iskolában tanulta. Ezt a műfajt inkább rákérdezéssel lehetett előhozni emlékezetéből, mivel ezt ritkábban hagyományozta. 7 hiedelemmondája van L. K-nak. Ebből 2 álhiedelemmonda. Mindkettő megélt élményét - egyiket Gyirmóton gyermekkorában, másikat Ménfőn legény korában - , tapasztalatát meséli el: „A gyirmóti szörny", „Legények fogadása". Boszorkányokkal kapcsolatos hiedelemmondát csak egyet ismer - „Lucaszék" -, annak ellenére, hogy nagyanyját is boszorkánynak tartották Gyirmóton. „Hallottam ilyeneket, de én azt nem meséltem, az asszonyok dolga" - mondja visszaemlékezésében. A környéken élt, híres tudós embereket örökít meg 2 mondája: „A tudós Fodor", „A tudós Nagy Ferenc". Kincsmondája pedig a család tulajdonában lévő villához kapcsolódik: „Ecker villa kincse". L. K. mondaanyagában a mondaalakulás mindhárom szakasza fellelhető (közlés - memorát - fabulát). „Napjainkban egyre nehezebb mondává érett szöveget gyűjteni, sok egy-két mondatos memorát olvasható a pályamű vekben a történeti mondát lassanként háttérbe szorítják egyéb epikus műfajok: az önéletírás, a családkrónika, az igaz történet, az anekdota." Úgy gondolom, L. K. repertoárjára is érvényes Landgraf Ildikó megállapítása. 3. Proverbiumok (közmondások, szólások, szóláshasonlatok 51) L. K. 51 közmondásra, szólásra, szóláshasonlatra emlékszik vissza. (Valószínű többet tud ennél.) Ezek között mintegy fele közismert, például: „Aki másnak vermet ás, maga esik bele", „Átesett a ló túlsó oldalára.", „Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok." Szembetűnő, hogy proverbiumnak nagy része (37) állatokról szól (bagoly, bárány, béka, disznó, egér, fecske, galamb, hangya, kakas, kecske, kutya, légy, ló, lúd, macska, nyúl, oroszlán, ökör, róka, szarka, ürge, veréb) vagy állatokkal kapcsolatos. Több szóláshasonlata életútján szerzett tapasztalatokat rejt. Önéletrajzában sokszor 315