Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Recenziók - Kovács Géza: A Győri evangélikus egyházközség története 1520–1785 (Magassy Sándor)

ARRABONA40.2002. RECENZIÓK István kuruc kapitány és vadosfai patrónus temetésekor elmondott prédikáció (286-295.; 368-372.) ismertetése. A tanácstalanság csökken, vagy éppen meg is szűnik akkor, ha számolunk a tudós lelkipásztornak azzal a törekvésével, hogy az érdeklődő hívek szélesebb körű történelmi ismereteket szerezzenek, s így jobban el tudják helyezni a helyi vallási, társadalmi, politikai küzdelmeket. Hozzá kell tennem, hogy az egyes előadásokban szükségszerűen helyet kapnak az adott kérdés előzményei és következményei is. A folyamatos olvasáskor viszont az ilyen egységek szerkesztési zökkenőként manifesztálódnak, mert a megelőző, vagy kö­vetkező részegységekben újra megjelennek az adatpillérek. Érdekes módon tetten érhetjük ezt a mozaikszemekből való szövegszerkesztést a kötet közepe táján. A „História est magistra vitae - a történelem az élet tanítómestere" c. rész (186-189.) Győr, 1989. június 10-i dátumozással és „Kovács Géza" aláírással a történelem ismeretének a fontosságáról elmélkedik. Tulajdonképpen az látszanék természetesnek, ha ez a külön kis tanulmány-gyöngyszem a kötet elején lenne található. Az olvasónak azonban tudomásul kell vennie, hogy a Szerző jobbnak látja, ha már bizonyos helyi és történelmi ismeretek birtokában kerül elő a történeti látásmód gyakorlati használhatóságának kérdésköre. Tulajdonképpen nyomdatechnikai probléma az egyes részegységek jelölése. A tartalomjegyzékben (429-433.), valamint az első főrész „Össze­foglalás" c. fejezetében (180-185.) megkülönböztethetőek a fő- és alrészek. Ez a megkülönböztethetőség azonban hiányzik a folyamatos szövegben. Talán lehetővé válik egy újabb szöveg-korrekció esetén ennek a prob­lémának a feloldása. A korszakolás látszólag könnyű kérdés. Ám Kovács Géza könyvének előszavában megvallja, hogy egyáltalán nem könnyű a történelmi folyamatok csoportosítása. Eredetileg 3 külön kötetet tervezett, s csak a Kiadó kérésére állt el tőle (3.). Személyes gondom azonban nem egyszerűen abból adódik, hogy történelmi részletek egy vagy több helyen jelennek-e meg, hanem abból, hogy az egyes történelmi évkorok hogyan alakíthatók ki a legmegfelelőbben. Szerzőnktől eltérően a három kor­szakot 1520-1597, a második korszakot 1597-1681, és a harmadik kor­szakot 1681-1781 időközben tárgyaltam volna. A korszakhatárok ezek szerint Győr török kézre jutásával és a vár visszafoglalásával, az ellenre­formációs törekvések kibontakozásával és a gyász-évtizeddel, valamint a Türelmi Rendelettel rajzolódnának ki. Szerzőnk viszont úgy látja, hogy az 1681-es soproni országgyűlés az 1749-es gyülekezet-felszámolás, és az 1781-es Türelmi Rendelet következtében újra elevenné váló gyülekezeti élet határolják a korszakokat. 493

Next

/
Oldalképek
Tartalom