Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Recenziók - Kovács Géza: A Győri evangélikus egyházközség története 1520–1785 (Magassy Sándor)

ARRABONA40.2002. RECENZIÓK Az első korszak „A győri evangélikus egyházközség története 1520-1681" címet kapta (4-173.). A cím nem fedi a valóságot, mert a reformáció mellett kezdettől fogva megjelentek az ellenreformációs törekvések is. Ismertetőmben ezt a visszatérő vallási küzdelmet szeretném kissé háttérben hagyni és inkább azokat a mozzanatokat igyekszem homloktérbe állítani, amelyek vallásihitbeli hovatartozástól függetlenül közös értéket, közös hagyományanyagot jelentenek. Nagyon érdekes Győr lakosságának bemutatása. A mohácsi vész előtti időben a városnak a magyar lakosság mellett jelentős számú német és cseh polgársága, zsoldos katonákból álló rétege is volt. Amikor a török elözönlötte hazánkat, s amikor Buda - és vele Magyarország közel egyharmada török kézre került - akkor a déli országrészekből sok rác (szerb) is érkezett a városba (4-6.). A vallási betagolódás sokszínűsége abból ered tehát, hogy a tradicionálisan katolikus magyarság a cseh zsoldosok révén a huszitizmussal, a német zsoldosok és telepesek révén a lutheri reformációval, a menekült rácok révén pedig az ortodoxiával találkozott. Fontos szempont érvényesül akkor, amikor a Szerző az eseményeket országos, sőt nemzetközi összefüggésekbe ágyazza (15-20.). Semmiféle vallási mozgalom nem alakul ki és nem terjed légüres térben. Hullámoznak az események, támad az ellenség, pusztulnak pótolhatatlan anyagi értékek, halnak meg százával és ezrével emberek, és ebben az életveszedelemben, sokszor riasztó reménytelenségben elevenedik meg az egyházi és gyülekezeti élet. A reformáció tanításának győri megjelenését csak hozzávetőleg köthetjük 1520-hoz. Mint minden természetes és alulról építkező folyamat, úgy a hit megújításának mozgalma sem járt alakuló gyűléssel, jegyzőkönyv felfektetésével, vezérek megválasztásával. Csak az bizonyos, hogy a wittenbergi szerzetes, Luther Márton 1517. október 31-én szegezte ki híressé vált „95 tételét" a vártemplom kapujára. Sejtelme sem volt arról, hogy a néhány neves egyetem tanáraihoz küldött vitairatának milyen lesz a hatása. Nem számított arra sem, hogy a mindenszentek ünnepén temetőt járó hívei seregéből hányan olvassák el írását. Csak később derült ki, hogy megmozdult a német tartományok lakossága, s hogy kereskedők a „lutheri tanokat" szerteviszik Európa országaiba. Nem megalapozatlan feltételezés, hogy ha az 1520-as évek legelején Sopronban és Kőszegen, a Szepességben Lőcsén és Bártfán, a bánya-városokban: Selmecen és Körmöcön, Budán a királyi udvarban, sőt az ország keleti végein, Szebenben és Brassóban futótűzként terjednek az „eretnek" tanok a német lakosság és katonaság körében, hogy akkor a győrieket elkerülte volna ez a mozgalom. Az általános adatok mellett találunk konkrétumokat is. Ovárnak és 494