Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Tanulmányok - Perger Gyula: Egy győri mézesbábosmester műhelyének hagyatéki leltára 1721-ből

ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK Jegyzetek: 1 Mézes neve a török 1598-as kiűzése után, a városba visszatért lakók névjegyzékében szerepel. GYVL Prothocollum ab. Anno 1600. 366-367. p. Közli: Jenéi 1940.107. 2 Neve az 1617. évi városi tanácsülési jegyzőkönyvben szerepel. GYVL IV A 1001/a/6. 175. p.Vö.Bedy 1941.133. 3 Győri Káptalan Hiteshelyi Levéltára VII. Felvallási jegyzőkönyv 124,131,416. p.; VIII. Felvallási jegyzőkönyv. 370. p. Az adatokat idézi Bedy 1941.141. 4 A bécsi főcéhbe való belépés nem volt kötelező, ezért elhatalmasodott a céhen kívüli mesterek tevékenysége, ami sértette a céhesek érdekeit. Ennek orvoslására fordultak I. Lipóthoz 1681-ben pozsonyi, nagyszombati, soproni, modori és győri mesterek saját és mestertársaik nevében és kérték egy önálló magyarországi főcéh alakítását, mivel a bécsi főcéh a visszásságokat nem tudta megszüntetni. A király a kérésnek eleget téve pozsonyi székhellyel engedélyezte a magyarországi mézeskalácsos (Lebzelter) mesterek céhbe szervezését a Magyar Királyság felső és alsó részeiben, az említett szabad királyi városokban és bányavárosokban. Az irodalomban elterjedt 1619-es pozsonyi céhalapítási dátum a fentiek alapján téves. Domonkos 1993.25-26. 5 Speisz 1978.256. 6 Weiner 1965.434. 7 GYVL IVA. 1056/FF-l.s. 1743-1848 fol. 9/b. 8 GYVL fol. 25/b, fol 57/

A, fol. 90/b, fol. 110/

A, fol. 137/b, fol. 217, Höbernrech Mátyástól 1777-ből egy temetési gyertya számla ismert, vö. Petz 1929. 87. 9 GYVL fol. 220. A Czechmeister család szerepéről, kapcsolatairól: Weiner 1965.436. 10 Bár az irodalomból sok összefoglaló munkát ismerünk, amely a mézesbábosok céhes tevékenységével is foglalkozik, de ilyen korai hagyatéki leltárról nincs tudomásunk. Vö. Domonkos 1991.; Szabadfalvi 1986.; (További irodalmakkal) a 19. századi anyagból közöl értékes elemzést Szűcs 1997. 11 A Győri Városi Levéltárban őrzött végrendeletek között található egy 1647-ben Modorban kelt végrendelet, mely feltehetően Szontagh apjáé vagy nagyapjáé. Ugyancsak ezen iratcsomóban szerepel Johannis Georgi Szón tag 1710-ből való végrendelete, mely szerint már akkor "idős" ember volt. GY V L. IV A. 1056/kk/l végrendeletek Lat.l. No. 53. A városi Protocollum egyik jegyzőkönyve szerint Szón tagnak a Pozsony melletti Szentgyörgy városában éltek rokonai. GYVL FVA. 1001/a/20 Protocollum 1721. 390. P12 GYVL IVA. 1001/a/20 Protocollum 1721.390. p. 13 Villányi 1882. 204. 14 Az inventáriumban egyhelyütt említésre kerül a pince is "6 Üres Tungh pinczében", de az utána következő tárgyak közül nem egyértelmű, hogy mi is volt még ott. 15 A nemesfémek korabeli értékéről lásd bővebben Dányi-Zimányi 1989. 16 Az inventárium zárófejezetében az adósságok felsorolásánál Szontaghot "Nobolis"ként említik. A Szontagh mint nemesi család ismert a geneológiából. Vö. Nagy 1863. 17 A korabeli magánkézben lévő könyvekről, olvasási szokásokról lásd. Horváth 1996. 18 A tárgyakkal kapcsolatban bővebben Horváth T. 1983. 19 A mézesbábos és a gyertyamártó, gyertyaöntő szakma kapcsolatáról a szakirodalomban mutatkozó vitához érdekes adalék lehet, hogy a 18. századi Győr megyei Limitációkban a mézesbábosokhoz rendelt termékek között kizárólag gyertyaféléket sorolnak fel. Az 1723-as Limitáció "Mézes Pogácsásé" alá rendelt termékek között sárga és fehér viaszgyertya, fehér szurkos és sárga "szővendek" szerepel. Az 1724-es jegyzékben a "Bábsütők" termékei között ugyanezen áruk, illetve "zöld ... és tiszta szövétnek" 233