Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Tanulmányok - Székely Zoltán: Hédervári barokk-kori szakrális emlékei

ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK Máriájának fejét - miként a Kisdedét is - értékes kövekből és gyöngyökből készített korona ékesítette, nyakába igazgyöngy függőt helyeztek. A kápolnában őrizték ekkor azokat a különböző színű selyemruhákat is, amelyekbe a Szűzanya szobrát öltöztetni szokták (CV 1780, 9). Egyéb berendezési tárgyai közül csupán az oltár előtt függő örökmécsesről van adatunk: ezt gróf Viczay Jób adományozta (Stehenics 1735, 47). A kápolnába a XVIII. század kezdetétől fogva a Viczay család tagjai temetkeztek. Nem alakítottak ki kriptát, a holttesteket az alkalomszerűen kiásott sírvermekbe temették, amelyeket azután beboltoztak. Az elhunytak emlékét vörösmárvány sírtáblák örökítették meg. Az északi, evangéliumi oldalon az első Viczay Franciska síremléke volt; a kápolna közepén, az oltár előtt Perényi Erzsébet feliratos tábláját süllyesztették a padozatba; mögötte Viczay Borbála Margaréta sírja következett; a jobb, azaz déli falnak támaszkodott Viczay László József emlékköve; középen alatta Viczay Jób Keresztély sírlapja állt (CV 1780,8-9). A síremlékeket 1786-ban restaurálták és kifestették 26 ft-ért, de a koronákon is végeztek kőfaragómunkákat 3 ft értékben (Protocollum 132). 2.1.1.2. Rozália-kápolna A Boldogasszony templomot övező kerítésfalban, a keleti oldal szögletében került kialakításra a Rozália-kápolna (CV 1714,59; Matricula 1773, 16). Történetét Nemes Ferenc plébános próbálta meg tisztázni (Matricula 1773,16). Kiindulópontja a homlokzaton olvasható magyar nyelvű felirat volt: A Sz: Rosalia tisztességére Udvőzz légy tövis nélkül nyílt Rósa! Mirigynek Istentűi rendelt orvosa. Kérj nékünk kegyelmet Jésustul! Hogy érdeme által meg szabaduljunk a pestistűi. Anno 1679 Rekonstrukciója szerint hihetőleg Baksay Mihály plébános (1673-1683) alapította a kápolnát vagy legalábbis az ő idejében alapították. Az 1697-es jegyzőkönyv, amely szerint a kápolnát Baksay plébános és Pisarovich Mátyás tiszttartó építtették, igazolja is ezt (CV 1697, 6). Baksay valószínűleg maga is pestisben halt meg. A döghalál még utóda, Mérey Mihály plébános (1683-1688) idejében is dühöngött, aki a halotti anyakönyvben egy szűkszavúságában is megrendítő feljegyzésben örökítette meg az eseményeket: "Én, páter Mérey Mihály nem tudtam e nyugtalan időkben a 128