Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Tanulmányok - Székely Zoltán: Hédervári barokk-kori szakrális emlékei

ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK halottak neveit ide bejegyezni, amelyre magyarázatként szolgáljon, hogy egymagam közel 200 halottat temettem el egy év alatt. De hányat temettek el pap nélkül! ? És hányat temettek el a madarak és a kutyákl?" Lévay István plébános (1692-1704) a kápolnát 1692-ben restauráltatta és kifesttette: a boltozati képek a magyar patrónusszenteket idézték meg. A kápolnában oltár is állt, melyet Nemes plébános Rókus-oltárnak nevez. Homlokzatán címer díszelgett, körülötte az alábbi felirattal : Rmus D. Stephans Levay Protonot. Aplius V. Archi Diac. Comorom. Plebanus in Hedervár A tudós plébános szerint a címert csupán utólagosan helyeztette el Lévay az oltáron a felújítási munkálatokban játszott szerepét megörökítendő, ám az 1697-es és 1714-es vizitáció alapján egyértelműen ő volt mind az oltár, mind a boltozati freskók megrendelője (CV1697,6; CV1714, 59). Az előbbi egyben az oltárt is leírja: ezek szerint a vászonra festett középkép Szent Flóriánt ábrázolta, amelyet kétoldalról Szent Sebestyén és Szent Rókus szobra kísért, míg alatta Szent Rozália szobra kapott helyet. A kápolnát a Boldogasszony templom körítőfalával egyetemben 1790-ben elbontották (HD 1798. június 26). Rozália, a XII. századi szicíliai remete testét 1624-ben emelték fel s szállították a pestistől sújtott Palermóba, ahol erre a dögvész nyomban megszűnt. Kultuszát Közép-Európában elsőként a jezsuiták terjesztették: a kiindulópont a gráci rendház volt, ahová 1633-ban került a szent egyik képmása. Magyarországon legkorábban a Nyugat-Dunántúlon terjedt el: 1642-ben állították fel első oltárát a győri jezsuiták templomában (Szilárdfy 1984,40. képleírás), 1666-ban pedig gróf Esterházy Pál emeltetett kápolnát számára fraknói birtokán (Bálint 1977, II. 258). Tisztelete azonban igazán majd csak a XVIII. század elejétől bontakozott ki. A hédervári kápolna így a legkorábbi példák közé tartozik. Ebből a szempontból különösen érdekes a dedikációs felirat, amelynek kezdő sorai az Ave Rosa, sine spina kezdetű himnuszból valók s megelőzik annak 1693-as, imádságos könyvben megjelent fordítását (Bálint 1977, II. 260-261). A magyar királyság védelmező szentjeit ábrázoló freskóegyüttes pusztulása különösen fájdalmas. A szűkszavú leírásból ugyanis nem derül ki pontosan a falképek ikonográfiája. így nem tudhatjuk, hogy egy egyedi megoldásról volt-e szó, amelyben - a kápolna programjához igazodva - a magyar szentek a dögvész ellenében óvták az országot, avagy a századvég felszabadító háborúihoz kapcsolódva törökellenes jelentést hordoztak. A kápolna és ikonográfiái programjának kialakításában bizonyára fontos szerepet játszottak - mint inspirációs források és min129