Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Tanulmányok - László Csaba: A hédervári kastély műemléki felújítása

ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK kezesek során bélyeges téglákat használtak. A kutatások során mintegy kéttucatnyi bélyeges téglát találtunk, monogrammos és évszámos darabokat egyaránt. A kastély napjainkra maradt tömege, bizonyos belső részletei, a park és a falukép értékes elemei a 18. század derekán induló, évtizedekig tartó építkezéssor eredményeként jöttek létre. Viczay Mihály gyökeresen átalakítatta a reneszánsz erődített kastélyt. A mintegy kétszáz esztendős kastély már nem felelt meg a kor reprezentációs és lakályossági igényeinek. Ekkor épültek szerte az országban az érett barokk hatalmas kastélyai, Gödöllő, Pécel, Nagytétény, Szécsény stb. Hédervár esetében, noha megvan a korábbi mag, nem annak elbontása, megsemmisítése útján nyertek új, az építtető igényeinek megfelelő kastélyt, hanem a régit dominánsan megtartva, bővítve, mintsem teljesen átalakítva jött létre a ránk maradt kép. Külön érdekesség, hogy az előbbiekben felsorolt és rajtuk kívül számos kastélynál nyitott, sok esetben cour d'honneur-ös megoldás helyett a vár jelleget hangsúlyozó alaprajzot hozott létre a bővítés, ill. a tornyos megoldással a külső képet is romantikussá, középkoriassá formálta. A várárok feltöltése, a palánk lebontása után a több fázisú átépítés során első lépésként a reneszánsz várkastély nyugati falának külső oldalára, a fal teljes hosszában pince, földszint, kettő emelet magas, végeiken négyzetes tornyú, egy traktusos palotaszárnyat. A boltozott emeleti szobák és az északi reneszánsz palotára húzott második emelet megközelítésére a torony mellé épített húzott lépcső szolgált. A bővítmény északi végébe, a torony és az egykori külső fal közé két szintet egybefogó kápolna épült, boltozatát falait színvonalas falkép díszíti, karzatának mellvédjén az építtető címerével. Kevéssel utóbb az udvar déli belső oldalára, a kapualj fölé egytraktusú, kétemeletes szárnyat építettek, amelynek megközelítésére a nyugati barokk szárny elé háromszintes folyosó került. A folyosót mindhárom szinten nyitottnak tervezték - miként a déli szárny földszintjét -, de a tervet menet közben megváltoztatva csupán a földszinti ívek maradtak nyitottnak, az emeletieket zárt folyosóvá falazták. Ezzel egy időben megszüntették a korábbi külső, nyitott lépcsőt és az északi szárnyban egy többkarú díszes lépcsőt építettek. Mindezek közben az északi szárny árkádíves folyosóját - emeleten és a földszinten egyaránt - elfalazták, és második emeletet húztak a reneszánsz palotaszárnyra. Az ily módon zárttá tett emeleti folyosót beboltozták. A külső palotafalakat áttörő reneszánsz nyílásokat befalazva barokk ablakrendszert alakítottak ki a 16-17. századi falakon. A keleti szárny udvari homlokzatán megmaradt az első emeleti nyitott loggia, csupán a második emelet ablakait helyezték át. Az ekkor kialakított sávos, lizénás keretekben ülő, höbörcsös vako96