Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Tanulmányok - László Csaba: A hédervári kastély műemléki felújítása

ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK latarchitektura kutatásunk kezdetéig meghatározta a kastély képét. Az északi szárny földszinti külső falát áttörve kerti kijáratot alakítottak ki. A parkba vezető ajtó mellett - a barokk főlépcső terében - a más kastélyoknál is szokásos hűsölő helyiség, Sala terrena alakult ki. Falait indás, lugasos kifestés borítja. (17. ábra) Hasonló—nem restaurált — kifestés díszítette a kijárat oldalfalait, boltozatát is. A nyugati szárny első emeletén egy kisebb boltozott helyiség volt az ún. Ezüstkamra, falait és boltozatát barokk falfestés díszíti. A barokk belső berendezésből szinte semmi nem maradt, a rendelkezésünkre álló múlt század végi, e századi fényképek már a 19. század végi átalakítás utáni állapotot rögzítik. (19. ábra) Több helyütt megmaradt a barokk ajtószárny, és néhány ablak. A reneszánsz castellum barokk kastéllyá alakításához tartozott a kastélypark kialakítása is. A legkorábbi ábrázolás a kastély déli oldala előtt, ma az országút másik oldalán lévő házak helyén, barokk franciakertet mutat. A 19. századi térképek már a későbbi, az angolkert képét őrizték meg. A kastély környezetében végzett ásatás során feltártunk egy falakkal párhuzamos kerti támfalrendszert. (20. ábra) A támfalak sarkait az északi oldalon kerek építmények kötötték össze. A régészeti megfigyelések alapján a falakat, bástya-szerű saroképítményeket az 1770es években, Viczay Mihály építkezéseinek utolsó fázisaként készítették. A kastély homlokzataitól mintegy 10 méterre lévő keskeny falak kevéssé emelkedhettek a felszín fölé. A támfalakkal övezett felső szintre a keleti támfal közepén vezetett a főkapu elé kanyarodó feljáró út. A kerttörténeti szakirodalomból régről ismert, hogy Petri Bernhardt tervei alapján 1794-ben átalakult a hédervári kastélypark. A már korszerűtlennek tekintett francia kert helyére a kor ízlésének jobban megfelelő tájképi kert, angolkert készült. Vélhetően ezzel összefüggésben lebontották a támfalakat és tőlük mintegy kettő méter távolságra újabb téglatámfalakat emeltek. A kötőfalak közepére lapos rézsűvel kialakított feljárókat készítettek. A támfalak északi sarkaira hatszögű "bástyákat", azok területére pedig gótikus nyílásokkal áttört falú, manzárdtetős pavilonokat emeltek. A pavilonok közül a keleti napjainkig megmaradt, míg a nyugatit a legutóbbi helyreállítás során építették újjá a megtalált alapfalakon, felhasználva a kastély pincéjében megőrzött kőkereteket. A 19. század elején kisebb átalakítást végeztek a kastélyban. Ekkor készült a mai kőkeretes kapuzat és a két szfinx. Az északnyugati torony második emeletén akkor készült a kertre néző kőkonzolos, kovácsolt rácsos erkély és a szobában egy kandalló. A kandallót később kivették helyéről és a legutóbbi helyreállításkor sikerült ismét visszaállítani. A sokszögű torony mögötti boltozott térben alakították ki a kastély kony97