Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)
Tanulmányok - László Csaba: A hédervári kastély műemléki felújítása
ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK kerítő fal földszintjén és emeletén lőrések voltak, utóbbiak megközelítésére kőkonzolos folyosó szolgált. Az északi palota külső falát kőkeretes ablakok törték át, közöttük konzolos árnyékszékkel. (6., 7., 8. ábra) A külső falakat festett kvádermustra díszítette, a falkoronát pártázatos attika alkotta. Az övezőfal délkeleti sarkához a falakkal azonos magasságú ötszögű torony kapcsolódott. A kastély kapuja a régi helyén maradt, csupán felvonóhidas szerkezete változott belső farkasvermessé. Az épületegyüttes még a középkorra emlékeztető alaprajzi formációt és tömegképzést mutat. Ezt a kastély együttest rövid használat után tovább építették. Nem zárhatjuk ki annak a lehetőségét, hogy e második építési periódus, fázis befejezését jelzi, a ma másodlagos helyen lévő címeres, évszámos faragott kő (1578). A keleti fal belső oldalához kétemeletes, pince nélküli palotaszárnyat építettek, 10., 110, 12. ábra) melynek udvari fala elé az első emelet magasságában, tömör mell védés, téglából falazott pillérű folyosó került. A földszint és a második emelet tömör udvari falát csupán egy ajtó, ill. kettő ablak törte át. A földszintet boltozták, az emeleteken síkfödémeket készítettek. Az északi palotát nem alakították át, az megmaradt egyemeletesnek. Az emeletre vezető külső lépcsőt a kapualj nyugati oldalán állították fel. Az északi szárnyon megmaradtak a korábbi reneszánsz kőkeretes ablakok, míg az új keleti palotára, annak külső falába, nyílásokat vágtak, (13., 14. ábra) az emeleten kandallót helyeztek el. A kastély védelmét a lőréseken kívül külső védműrendszer biztosította. Az inventariumban említett palánk vonalát az ásatások során meghatároztuk, a falaktól mintegy 10 méter távolságra lévő palánk előtt árok húzódott. A történeti adatok szerint 1643-ban került sor a kapu feletti szakasz javítására. (15. ábra) A ledőlt, megrongálódott falazat helyreállítása során visszafalazták a leomlott falszakaszt, de pártázat nélkül. A javított felületre is ráfestették a vörös kvádermustrát. Ugyanekkor a torony pártázatai leszedve két szinttel magasították azt. A külső védőműrendszer változatlan maradt. 1658-ban bekövetkezett tulajdonos váltás nem járt a kastély átalakításával, pontosabban erre nem találtunk nyomokat. Több forrás emlékezik meg arról, hogy Viczay Jánosné, Héderváry Katalin mely építkezéseket végeztetett a faluban, de a kastélyt nem említik. Az épület további történetének megrajzolását nehezíti, hogy a Héderváry oklevéltár utolsó oklevele 1681-ben keletkezett. Közvetlen források hiányában a helyszíni épületvizsgálat, falkutatás, ásatás megállapításait hasznosítjuk. Szerencsénkre a 18. századi, majd a későbbi épít95