Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Tanulmányok - Szőnyi Eszter: Mursella municipium 15 éves régészeti feltárásának eredményei

ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK A kemencéken és agyaggödrökön kívül a rétegtani adatok alapján a fazekas-periódushoz tartoztak azok a nagyméretű, mélyre ásott cölöpökből álló építmények is, amelyek a feltárt terület É-i részén az 1-8. kemence közelében kerültek elő. Egy részük bizonyosan épület szerkezetéhez tartozott (20., 21., 22. obj.), míg mások talán kerítés alkotóelemei lehettek (18., 19. obj.). A cölöpös szerkezetű épületek, megemelt deszkapadlóval szárítóhelyiségként szolgálhattak a frissen korongolt, nyers edények égetés előtti kiszárítására. Problémásságuk miatt hagytam a periódus tárgyalásának végére a kutakat. A területen talált 14 kútból 8-nak a betöltésében a fazekasok kerámia anyaga figyelhető meg, némelyikben még tapasztás darabok, kemencemaradványok is találhatók. Ezeknek felhagyása biztosan a fazekasok működése után történt meg, bár elképzelhető, hogy némelyiket még működési idejükben kénytelenek voltak megszüntetni. Létesítésük ideje a fazekastelep működése vagy annál korábbi időpont is lehet, mivel az első periódushoz köthető leletanyagot tulajdonképpen nem ismerjük. A műhely-periódus leletanyaga, főként a kerámiaanyag hatalmas mennyiségű, a főbb gyártott típusokat a fentebbi táblákon bemutattuk. A fémanyagból nor-pannon szárnyasfibula töredékeket, egygombos fibulákat, bronzlemez-darabkákat, bronzhulladékot említhetünk, valamint egy bronz bucát, amelyek bronzműves közvetlen közelben való működését engedik feltételezni. A pénzekről a beszámoló végén tartott kiértékelésben fogunk szólni, itt egyenlőre csak annyit, hogy a Flaviusoknál későbbi veret a felhagyás idejét mutató betöltésekből sem került elő. Az üvegedény töredékek között a bordás üvegtálak (Rippenschale) jellemzők a korszakra. Az 1. század második felére keltezhető műhelynegyed — már kétségkívül ipari jellegű termelést és ehhez mért felvevő piacot feltételez, még a városi rangra emelés előtt. Ezt a kutatás Hadrianus nevéhez kapcsolja (Mócsy, 1959,53.). Kunyhó periódus (16. ábra) A 2. század elejétől a területen szinte alig találunk régészeti objektumot. Két egymástól kb. 50 m távolságra fekvő, földbe mélyített, ágasfás szelemenes típusú kunyhó, egy földfelszíni vályogépítmény tűzhelyének és falainak összeomlott maradványai, 1-2 gödör és ismeretlen rendeltetésű karósorok köthetők ehhez az időszakhoz. Ugyanebből a korszakból egy elvermelt ép hombárt is találtunk (97. obj.). (17. ábra) A területnek ezt a 2. századi elnéptelenedését nehéz megmagyarázni, hacsak nem arról van szó, hogy a városi rangra emelés körüli időkben területrendezést végeznek, a városközponthoz közelebb eső részeket 57