Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Tanulmányok - Szőnyi Eszter: Mursella municipium 15 éves régészeti feltárásának eredményei

ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK tartották. A 6. kemencében gyártott anyagról nincs fogalmunk, a 11. kemence tüzelőtérbe zuhant rostélydarabjai közül nagy hombáredények, fazekak néha még alig kiégett darabjai kerültek elő. Az erősebben megépített kemencét tehát elsősorban "Grobkeramik" égetésére használták. A két elrombolt, korábbi kemence körül az 5. sz-ban az egymásba helyezett behúzott peremű kelta típusú tányérok a tüzelőtérbe zuhanva, salakosodásig összeégve kerültek elő a helyben égetés bizonyítékaként. (11. ábra) Ugyanennek a fényes, sima felületű "kelta jellegű" kerámia fajtának a töredékét találtuk a 10. sz. kemence betöltésében is. Ezzel nem akarjuk azt állítani, hogy a kelta típusú edények a korábbiak a római típusú házikerámiával szemben, hiszen általában együtt kerülnek elő, csupán fel szeretnénk hívni a figyelmet a két edénytípus együttes gyártására és a két kemencetípus együttes használatára. A szuperpozíció véleményünk szerint maximum néhány évet jelent (6-5. kemence!). A mursellai fazekasok gyártmányainak főbb típusait, a kelta (ill. bennszülött) és római provinciális edényformákat korábban már vázoltam (12-13. ábra) (Szőnyi, 1981 99-100.), itt a helyi mesterek szakmai színvonalának érzékeltetésére szeretném megemlíteni, hogy képesek voltak az un. vékonyfalu kerámia gyártására is, amelynek É-itáliai eredetét éppen az utóbbi időkben különböző helyeken felfedezett gyártási központjaik (Emona: Plesnicar 1987, Sirmium: Premk 1987, Carnuntum: Gassner 1990.) megkérdőjelezik. A helyi fazekas eredeti "mintapéldányokat" alapul véve, saját eszközeivel, fantáziájával és szakmai tudásával készítette el az apró edénykéket, (14-15. ábra) amelyeknek rontott és félkész példányai bizonyítják a helyi gyártást. (Szőnyi, 1999 b. 516-524.) A fazekasok melléktermékei természetesen nemcsak az összeroskadt kemencékben, azok betöltött munkagödreiben jelennek meg, hanem a felhagyott kutakban és a munka során keletkezett agyaggödrökben is. Ezekből a szabálytalan alakú, egyenetlen aljú gödrökből a kemencék kupolarészének készítéséhez szükséges agyagot nyerték. Nagy számukat az magyarázza, hogy l-l égetés után a kemence megbontásával, a kupola elbontásával tudták kiszedni a kiégetett terméket, új égetés esetén pedig annak megújításához további agyagra volt szükség. (A legnagyobb agyaggödrök a 26., 55. és 87. sz.) A fazekasok hulladék anyaga között nemcsak a munka közben eltört, de égetésnél deformálódott, rosszul égetett kerámia árut is találtunk, ugyanúgy az edénykészítéshez használt, már kiiszapolt szürke agyag-kupacokat, vörös földfestéket is. Mivel a kiiszapolt agyag láthatólag nem a területen lévő anyagnyerőkből származik, nyilvánvalóan a lelőhelytől kissé távolabb bányászták. 56