Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Muzeológia - Kostyál László: A Patrona Hungariae, csornai múzeumi kiállítás ikonográfiája

ARRABONA40.2002. MUZEOLÓGIA áhítat céljára is gyakori, sokszor készül festett kerámiából vagy gipszből, nem ritkán giccses változatban is. A kutatás a szükségesnél mindeddig kevesebb figyelmet fordított azokra a kisgrafikai ábrázolásokra, amelyek részben önállóan, részben imádságos vagy énekes füzetek illusztrációiként gyakran hordozzák Mária képmását. Ezek művészi értéke meglehetősen vegyes, a művész személyétől és a felhasznált mintaképtől függően. Technikájuk úgyszintén változatos, a kézzel festett középkori szentképek a grafikai sokszorosító eljárások alkalmazásával váltak olcsó tömegcikké, majd a nyomdatechnika fejlődésével még inkább elterjedte. Európában készítésük több jelentős központjáról tudunk. A kis szentképek alapvetően a magánáhítat eszközei, emlékképek, vagy a hit elmélyítésére szólítanak. A kiállításon szerepeltetett példányok többnyire 18-19. századiak, a műfaj azonban napjainkig népszerű. Az ún. nagy művészet oldaláról nézve alapjában véve érthető, hogy ez a tulajdonképpen az alkalmazott grafikához sorolható műfaj miért nem kapott nagyobb méltatást, hisz a magas példányszám, a heterogén kvalitás és a gyakori reprodukálás kérdésessé tette értékét. Azt is figyelembe kell ugyanakkor vennünk, hogy számos eredeti, illetve csak e kicsiny ábrázolásokról ismert kompozícióról tudunk vagyis közvetítő szerepe nem elhanyagolható -, ami e terület kutatásának a fontosságát támasztja alá. A szentképekhez bizonyos szempontból hasonló, ugyancsak alkalmazott és elhanyagolt műfajt képeznek a pénzek és a zászlók Máriaábrázolásai. Ezek a legtöbb esetben kevés önállóságot mutató, adaptált kompozíciók. Szerepük a nemzeti identitás hangsúlyozása és erősítése, amihez a napi használatban lévő pénzek és a használatuk alkalmával sokak által látott zászlók kiváló hordozónak bizonyultak. Legkorábbi Máriás pénzünk III. Béla korából származik, Hunyadi Mátyás korától az I. világháborúig pedig Patrona Hungáriáé alakja szinte folyamatosan díszítette a magyar pénzek - úgy a fém, mind később a papír alapúak valamelyikét. Zászlóinknak szintén kedvelt alakja az ország Patrónája, s ez különösen igaz a török elleni háborúk óta. Nem csupán a hadi lobogókról van azonban szó, a templomi zászlókon túl az elsősorban szintén az egyházi processiok alkalmával használatos céhzászlókon is gyakori az alakja. A csornai kiállítás az elmondottak szerint segített megvilágítani Mária, mint Patrona Hungáriáé szerepét a 18-19. századi magyarság mindennapjaiban. Kultusza gyakorlatilag az élet szinte minden területét átfogta, oltalmazó személyisége a vallásos megnyilvánulásokon túl titokzatos módon jelen volt a gazdasági életben (pénzek) vagy az iparosok összejövetelein (céhzászlók) ugyanúgy, mint az utak mentén vagy számos 516