Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Muzeológia - Kostyál László: A Patrona Hungariae, csornai múzeumi kiállítás ikonográfiája

ARRABONA40.2002. MUZEOLÓGIA épület homlokzatán. Tisztelete Szent István ország-felajánlása révén egybefonódott a magyar államiság ezer esztendejével, általában a magyarságra vonatkoztatott védelmező szerepe pedig konkrétabban az ország területi egységére, függetlenségére és ősi katolikus hitére terjedt ki, de természetesen központi jelentőségű volt az egyéni áhítatok során is. Kicsit talán túlzó egyszerűsítéssel, de a valóságtól mégsem elrugaszkodva fogalmazhatunk úgy is: Mária alakja mint Patrona Hungáriáé vált nemzeti identitástudatunk egyik legfontosabb jelképévé, az egyéni vallásosság ugyanakkor elsősorban mint Jézus Anyjára, Boldogságos Szűzre tekintett rá. E kettősség kultuszában összefonódva, egymást erősítve jelenik meg, ennek volt hű tükre a Csornai Múzeum kiállítása is. Jegyzetek: 1 Történelmi összefoglalásához ld. Németh László: A Regnum Marianum állameszme. Regnum 1940/41, 223-292. 2 Szilárdfy Zoltán: Sajátos típusok a magyar szentek barokk kori ikonográfiájában. ín: Magyar szentek tisztelete és ereklyéi. Kiállítás a Keresztény Múzeumban 2000. június 17 - október 1; 55-88,56. 3 Gala vies Géza: Hagyomány és aktualitás a magyarországi barokk művészetben - XVTI. század. (Abarokk képzőművészeti tematika helyi elemei). In: Magyarországi reneszánsz és barokk. Művészettörténeti tanulmányok. Szerk. Gala vies Géza. Budapest 1975,231-278; 254-259; Cséfalvay Pál katalógus-szócikke. In: A magyar kereszténység ezer éve. Hungáriáé Christinae Millennium (kiáll. kat.). Budapest 2001, 354-355. 4 Zsámbéky Monika katalógus-szócikke, in: Stephan Dorffmaister pinxit. Dorffmaister István emlékkiállítása. Szerk. Kostyál L. - Zsámbéky M. Szombathely - Zalaegerszeg 1997, 291-292. 5 Szilárdfy Zoltán: Szent István felajánlásának attribútumai. Művészettörténeti Értesítő 1999/1-4,71-86. 6 Tüskés Gábor - Knapp Éva: Szakrális térstruktúrák a zarándokhelyeken. In: U.ők: Népi vallásosság Magyarországon a 17-18. században. Budapest 2001,59-80; 64. 7 Szenthelyi Molnár István - Mauks Márta: Magyarország Szűz Mária kegyhelyei. Búcsújárók könyve. Budapest 1988,48-49. 8 Jordánszky Elek: Magyar országban 's az ahoz tartozó részekben lévő Boldogságos Szűz Mária kegyelem' képeinek rövid leírása. Pozsony 1836,70. 9 Tüskés Gábor - Knapp Éva: A barokk és a felvilágosodás között: Koptik Odó. In: U.ők: Népi vallásosság Magyarországon a 17-18. században. Budapest 2001,320-332. 10 Eddigi legteljesebb feldolgozásukat több mint másfélezer példány katalogizálásával Szilárdfy Zoltán adja. Ld. Szilárdfy Z: A magánáhítat szentképei I-II. Devotio Hungarorum II. és IV, Szeged 1995 és 1997. Korábban: U.ő: Barokk szentképek Magyarországon. Budapest 1984. 11 Történetüket a kiállítás katalógusában Ladocsi Gáspár foglalta össze röviden: Ladocsi G: Magyarok Nagyasszonyának ábrázolása országunk pénzérméin és a hadilobogókon. In: Patrona Hungáriáé, kiáll, kat, szerk: V. Szalontay Judit, Csorna 2002.19-28. 517