Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Arcképek - Horváth József: Samarjai Máté János 1585–1652

ARRABONA40.2002. ARCKÉPEK fentebb már idézett, 1650 táján készült Perlaki-féle kimutatás, mely a Samarjai Egyházmegye eklézsiáinak élén a halászit említi; márpedig a többi egyházmegye felsorolásának élén is a püspök székhelye áll - azaz Samarjai ekkor még élt (vö.: THURY 1998.

1. köt. 508. o.). A másik forrás ennél is közelebbi támpontot ad a dátum meghatározásában: Kanizsai Mihály alesperes, nagyszombati lelkész 1652. szeptember 12-én keltezte azt a levelét, melyben október 15-re püspökválasztó zsinatra hívja társait Farkasdra, mivel mind a püspök, mind helyettese elhalálozott (THURY 1998. I. köt. 514. o.) - azaz Samarjai Máté János és Magyari Ágh Jakab egymáshoz közeli időpontban, valószínűleg 1652 nyarán távozhatott az élők sorából. Tehát igazat adhatunk azon forrásoknak, melyek Samarjai halálozásának idejeként az 1652. évet jelölik meg. Ezek többsége csupán az évszámot közli, a halálozás helyéről „hallgatva", esetleg azt egy kérdőjellel helyettesítve. Néhány lexikoncikk „veszi csupán a bátorságot", hogy kimondja: Samarjai Halásziban hunyt el (vö. pl.: MIL III. köt. 26. o.; MÉL II. köt. 565. o.); az új irodalmi lexikon pedig kérdőjellel teszi meg ezt (vö.: ÚMIL 1994. III. köt. 1760. o.). A bizonytalankodás teljességgel érthető: Samarjai halálának időpontjáról és körülményeiről semmilyen írásos feljegyzés nem ismert; így csupán feltételezhetjük, hogy a már három évvel korábban is öreg korára és betegségére hivatkozó püspököt lelkészi működésének színhelyén, Halásziban érhette a halál. Samarjai leszármazottairól. Hogy mikor alapított családot Samarjai Máté János, nem tudjuk. Az valószínűnek tűnik, hogy nem heidelbergi útja előtt; de hogy hazatérte után mikor és hol választott feleséget, arra vonatkozóan nincs támpontunk. A genealógiai szakirodalom két gyermekéről tud: fia János, lánya Katalin névre hallgatott (NAGY X. köt. 1863. 24. o., KEMPELEN IX. köt. 1915. 216. o.). Az előbbiről bizonyos, hogy 1630-ban már élt: Pécselyi Király Imre ugyanis 1630-ban Pápán kiadott ábécéskönyvét kilenc lelkészfinak ajánlotta és a felsorolásban olvasható Samarjai János püspök János nevű fia is. Nagy Iván kutatásaiból tudjuk, hogy a püspök mindkét gyermeke a Vas megyei Kemény-Egerszegen élt 1672-ben, amikor „nevezett II. János, és általa neje Geistner Anna, és ettől született gyermekei Ádám, László, Éva és Katalin, továbbá sógora Horváth György és ennek gyermekei Horváth György, Márton, Ferencz és Ilona 1672. aug. 29-én Bécsben kelt czímeres nemes levélben I. Leopold király által megnemesítettek; és nemességök Vas vármegyében kihirdettetett" (NAGY X. köt. 1863. 23. o.). Ennek köszönhetően a püspök fiának leszármazottai a 19. század közepéig nyomon követhetők; közülük az 1821-ben Révkomáromban született, Petőfi baráti köréhez tartozó költő, Samarjay Károly lett a leghíresebb (vö.: ÚMIL 1994. III. köt. 1760. o.). 448