Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Arcképek - Horváth József: Samarjai Máté János 1585–1652

ARRABONA40.2002. ARCKÉPEK Samarjai tudományos munkáiról Mint arról fentebb már esett szó, Samarjai Máté János két híres, nyomtatásban megjelent munkát is hagyott az utókorra. Mindkettőről született elemző tanulmány, emellett számos szakmunka hivatkozik ma is rájuk; részletesebb bemutatásuk egyébként is szétfeszítené e dolgozat kereteit. Mindenképpen szót kell azonban ejtenem ezekről is, hiszen az életmű jelentős - az utókor szemével nézve a legmaradandóbb - részét alkotják. Samarjai első nyomtatásban megjelent munkái a tanulmányairól szólva már említett, 1609-ben és 1610-ben Heidelbergben készült disputációi voltak (HELTAI 1980. 317. o.). Valószínűnek tarthatjuk, hogy hazatérte után sem hagyott fel a tudományos munkával; Zoványi Jenő tudni véli, hogy „már 1617-ben is írt valami kisebb munkát, mely azonban aligha jelent meg" (ZOVANYI 1977. 519. o.). Hogy mire alapozza ezen állítását, nem tudjuk, más forrásunkban erre nem találtunk adatot; tény viszont, hogy egyik korai lexikonunk a „Magyar harmónia" megjelenését tette 1617-re (FERENCZY 1856. 398. o.) - e munka azonban 1628-ban látott napvilágot. A "Magyar harmónia" tartalma, korabeli fogadtatása és későbbi megítélése. Samarjai első, hazájában megjelent munkája Pápán, Szepesvárallyai Bernhard Máté műhelyében készült 1628-ban. Érdemes idéznünk az egész címoldalt betöltő (vö.: HORVÁTH 1986.15. o.) hosszú címét, mely a tartalomról is megbízhatóan tájékoztat: „Magyar harmónia, az az Augustana és az Helvetica Confessio articvlvssinac eggyezö értelme, mellyet Samaraeus János superattend ens illyen ockal rendölt öszve, hogy az articulusokban fundamentomos ellenközés nem lévén az két confessiot követő atyafiak is az szeretet által eggyessec legyenec. - Ez mellé Paraeus David d. Irenicumjábol XVIII ragalmas articulusokra való feleletek és az eggyessegre kétféle indito okok adattanac." (RMNY 2. köt. 1419. tétel) Munkájának ajánlását 1628. január 25-én keltezte Samarjai, „Szegedi Gáspár ... kedves házastársának, Eczi Orsolya asszonynak" címezve; ez azt mutatja, hogy nagyszombati kapcsolatai - Szegedi Gáspár nevét az ottani módos református „főemberek" sorában már említettük - halászi működése idején sem szakadtak meg; és Szakály Ferenc kutatásaiból tudjuk azt is, hogy a címzett a kiadvány megjelenését is támogatta (SZAKÁLY 1995. 212. o.).. Samarjai munkájának célkitűzése egyértelmű: azt igyekszik bizonyítani, hogy a két protestáns felekezet tanaiban nincsenek alapvető különbségek, ezért nincs különösebb akadálya annak, hogy egyek legyenek. Teszi ezt jeles heidelbergi professzora, David Pareus szellemében, annak 449