Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)
Arcképek - Horváth József: Samarjai Máté János 1585–1652
ARRABONA40.2002. ARCKÉPEK táblázatában Samarjai János apja 1585-ben mint „polgárdi prédikátor" említtetik - a szöveges leírásban még „polgári reform, prédikátor" szerepel (NAGY X. köt. 1863. 22. ill. 24. o.). Valószínűleg tőle vette adatát Szinnyei József lexikona is, aki Samarjai Mátét a Fehér megyei Polgárdi község református prédikátorának mondja (SZINNYEI XII. köt. 1908.94. hasáb). Nagy Iván „polgárdi" adatát átvette munkájának folytatója, Kempelen Béla is (vö.: KEMPELEN IX. köt. 1915. 216. o.); és hogy máig sem „veszett ki" a tudományos köztudatból, azt bizonyítja a tény: az 1994-ben megjelent Új Magyar Irodalmi Lexikon Samarjai János-szócikkében születési helyeként „Polgárdi?" szerepel (ÚMIL 1994. III. köt. 1760. o.). Születésének helyét illetően ettől teljesen eltért a jeles református egyháztörténész, Thury Etele véleménye: „Samarjai János 1585. február 21-én született Galgócon, hol atyja, Máté a reformált egyház lelkésze volt; róla írta ő maga is, mások is nevét Samarjai Máté Jánosnak." (THURY 1998. 1. köt. 426. o.) E sorokat csaknem szó szerint átvette Kathona Géza 1939-ben megjelent, azóta is sokat forgatott és hivatkozott munkája (KATHONA 1939. 7. o.) - így aligha csodálkozhatunk azon, hogy leginkább ez az adat került be a tudományos „köztudatba". Galgóci születésűnek mondja őt pl. az 1960-as években megjelent Magyar Irodalmi Lexikon és a Magyar Életrajzi Lexikon; de ezt a Nyitra megyei várost említi Samarjai születésének helyeként Heltai János „Adattár"-a, Márkus Mihály tanulmánya, valamint Csizmadia Károly 1992-ben megjelent cikke is . Az említett adatokat az teszi különösen érdekessé, hogy Kathona Géza alapos tanulmányára Zoványi Jenő már 1940-ben „válaszolt" egy rövid, de fontos adatokat és összefüggéseket feltáró írással, melyben meggyőzőnek tűnő érvekkel bizonyította: Samarjai Máté János nem Galgócon született! Érvelésének lényege: Thury Etele valószínűleg arra az adatra alapozta állítását, mely szerint Samarjai Máté 1607-ben galgóci prédikátorként halt meg - ebből azonban egyáltalán nem következik, hogy 1585-ben is ott működött már, amikor fia megszületett (ZOVANYI 1940. 569. o.). Sőt, ő ennek ellenkezőjét is bizonyítani tudta, kiderítve, hogy az évben itt Vidos Lénárd volt a protestáns lelkész. Ezirányú kutatásainak eredményeit végül egy mondatban így összegezte: „Azt tehát, dacára Thurynak és Kathonának, ma sem tudjuk, hogy hol született Samarjai, ám azt bizonyosan tudjuk, hogy semmiesetre sem Galgócon." (ZOVANYI 1940. 570. o.). Zoványi Jenő később is ezt az álláspontot képviselte: az általa szerkesztett protestáns egyháztörténeti lexikonban is ismeretlenként említi Samarjai születési helyét (vö.: ZOVÁNYI 1977. 519. o.). Álláspontját valószínűleg „megszívlelte" az általa megbírált Kathona Géza is: egy 1980-ban megjelent tanulmányának lábjegyzetében már „ismeretlen he434
