Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Kossuth tanulmányok - Tóth László: Kozma Imre Kossuth-hűsége

ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK fiának, ki friss, jó egészségnek örvend tisztelettel személyesen átnyújtottuk." (Győr város tanácsának iratai, 2871/1888.) 2. "Szebb jövendőt a Hazának!"

18 "E rövid történelmi emlékirat hü képét tünteti fel hazánk múltjának". Ezzel a gondolattal kezdte Kozma Imre a Honunk igaz joga című müvének Előszavát. A szebb jövő célkitűzéseire azért van szükség, mert a Habsburgok "322 évi szenvedést" okoztak Magyarországnak és a "bétsi ármányok" tartósan súlyos bajokkal sújtották az országot. A mű továbbá "magába foglalja a 848 és 49-i események" rövid vázlatát, midőn "nemzetünk igaz jogát oly dicső harczot vivni kéntetett." Kozma "az olvasmányt hódoló tisztelettel a műveltebb közönség" figyelmébe ajánlotta és garantálja annak megismerését, hogy "e gyászos időszakban mily okból és kutforrásból eredtek akkori szenvedéseink". A "késői ivadék" ebből megtanulhatja, hogy "őseink mily kitartó, ernyedetlen hűséget tanúsítottak honunk jogainak védelmében... mily kitartó erélyel védték minden időben és minden körülmények közt hazánk szabadságát és igaz jogát". A szerző az emlékiratot a "hon kistükrének" tekinti, melyből a fiatalok "megtanulhatják a szabadságot, mint legfőbb kincsünket betsülni, s jelszavunk leend: a haza minden előtt!" Történelmi emlékiratnak nevezi Kozma Imre a mintegy száz oldalas munkáját - véleményünk szerint - kissé pontatlanul. A kézzel írott munka ugyanis több évszázadot felölelő történeti művében csak 19. századi részét élhette át objektíven kortársként és tudta befolyásolni közvetlenül az események alakulását. így Kozma a Habsburg-uralkodók I. Rudolftól számítva (uralkodik 1576- 1608-ig) magyarországi kormányzási tapasztalatait történelmi szakpublikációkból ismerhette meg; el kellett mélyülnie több mint 300 év jog- és politikatörténetében, az országgyűlések törvényalkotó munkájában. A Kozma-opuszt így elsősorban elmélyült történelmi tudás és műveltség jellemzi, annak ellenére, hogy jelen van a memoárokra érvényes sajátos hangvétel (stílus) és egyéni látásmód (tartalom). Arra, hogy milyen "szakirodalmat" tekintett át, nem találtunk utalást. Mindenesetre Kozmának jogi, történeti, mezőgazdasági és szépirodalmi művekből gazdag magánkönyvtára volt. Ezt abból tudhatjuk, hogy Windischgrätz tábornok 1848 decemberi győri bevonulásakor megfélemlítési céllal Purgly Sándort és Kozma Imrét letartóztatták és a karmelita rendházban kialakított börtönbe zárták. S hogy a két liberális felfogású 403