Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Kossuth tanulmányok - Tóth László: Kozma Imre Kossuth-hűsége

ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK győri ifjú ügyvéddel szemben a vádlók terhelő adatokat tudjanak felhozni, elrendelték mindkettőjüknél a házkutatást. Kozma Imre Karmelita tér 68. szám alatti lakásában Csaby József és Landherr János tanácsnokok végezték el a javak összeírását. (Balázs Péter, 1971. 241-244.) A két buzgó tisztviselő alaposan dolgozott, mert leltárba vették Széchenyi Hitel, Politikai programtöredék és a Kelet népe c. munkáit, továbbá Horváth Mihály Magyarok története és Táncsics Mihály Hunnia függetlensége, valamint a Képek a magyar politikai és törvényhozási életből c. röpiratot. Felfigyeltek Lippay Ádám: Az ellenzék sérelmei című művére és Fényes Elek statisztikájára, valamint Szalay Lászlónak a "státuszférfiakról és szónokokról" írott munkájára. Kozmának bőséges könyvtári anyaga volt jogelméleti és jogtörténeti irodalomból: Kelemen Imre magyar magánjogi alapfogalmak, Császár Ferenc Magyar váltójog, Czövek István Hazai magán törvénykönyvről és Fogarasi János Magyarhoni magányos törvénytudomány elemei c. munkák voltak birtokában. Érdekesség, hogy rendelkezett egy kötetnyi mezőgazdasági témájú feljegyzéssel. Szépirodalmi művek, latin klasszikusok 45 kötetes gyűjteménye, Mórusz Tamás, Dumas és Heine művei, végül a kortárs magyar irodalomból Petőfi, Berzsenyi, Garay, Kölcsey, Vörösmarty, Fáy András, Erdélyi, Jósika és Vas Gereben kötetek voltak Kozma Imre tulajdonában. Rendelkezett még német, angol, francia és görög nyelvkönyvekkel és szótárakkal. Ismerve a Kozma által sokat emlegetett hazai és külföldi hírlapokat, joggal tételezhetjük fel, hogy jogakadémiai műveltségét kiegészítette könyvtárából, a sajtóból és folyóiratokból szerzett információkkal, így ezt a nem kevés tudást használta fel munkájának elkészítéséhez. E megállapítást igazolja a mű kétségkívüli publicisztikai jellege, érdekes, érdekfeszítő, olvasmányos stílusa, a történelmi adatok (főként a kronológia) laza, feltűnően pontatlan kezelése, az elemzés vulgáris, viszonylagos tartalmi igénytelensége és a napilapokra jellemző stílusbeli radikális hangszerelés, az események és a személyek "vaskos" minősítése. Felvetődik a kérdés, hogy miért az 1866-os esztendő szerepel a kéziraton? Kozma egyrészt ekkor fejezte be a vélhetően korábban megkezdett mű munkálatait, másfelől elgondolkodott azon, hogy a nemzet politikaialkotmányos élete - 1861-hez hasonlóan - ismét eldöntendő alternatíva előtt állt. Akkor 1861-ben meg kellett vallani az 1848-hoz való hűséget egy "megreformált" önkényuralommal szemben. E két időpont viszont abban különbözik, hogy 1866-ban hosszú távon lehetetlenné teszi más alternatívák érvényesülését, s nem tud megvalósulni a "politika az exigenciák tudománya"- kossuthi elv, azaz a nemzet számára megszűnik a választási 404