Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Tanulmányok - Lanczerdorfer Zsuzsanna: Egy sokoróaljai iparos repertoárja életútjának tükrében

ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK szerepel - nem véletlen - a „Zöldágra vergődik", és a „Kerékvágásba zökken" szólás. Az egyik a szomszéd községbeli (Baráti) tudós egyik tudományát őrzi, amelynek a valós történetét is ismeri : „Elküldte, mint Fodor a kutyát". A „Slungba van, mint a fó Imre nyula." szintén élő személyről, a csanaki bíróról és vele megtörtént eseményről szól, mely ma már szóláshasonlatban maradt fenn a faluban. Megjegyzem, Ménfőn már sokan nem tudják, mi a hasonlat magyarázata. A „Csiripel, mint a szentkúti veréb nagyböjtben" a Ménfőtől nem messze eső búcsújáróhelyet Tétszentkútat említi meg: Természetesen a szülőfaluja eredetmondáját rejtő szólást is ismeri: „Úri Csanak, gazdag Ménfő" melyet így értelmez: „Ménfőn szorgos emberek éltek, ezért meggazdagodtak, Csanakon pedig sok gazdag győri ember villája volt." Proverbiumainak egy része humoros: „Jól esett neki, mint tótnak a hanyattvágódás", „Majd, ha az egér futatja meg a macskát", „Úgy élnek, mint a galambok." Ehhez mindig tréfásan hozzáteszi: „Hol az egyik repül, hol a másik", tehát teljesen megváltoztatja az értelmét. Édesapja kedvenc szólását is gyakran emlegeti: „Szép lánynak még a méhkas is jól áll." A róla készített interjúkból kiderül, hogy édesapja sok német közmondást ismert. L. K. már egyre sem emlékszik, viszont egyik szólása a két nemzet jellemére utal: „Magyar ember perlőtárs, német ember pénzeszacskó." Ezt így magyarázza: „Magyar szomszéd veszekedős, német segítség." Van olyan szólás, amit átalakít: „A pap is hóttig tanul." Nagyon tanulságosak L. K. magyarázatai, amit a proverbiumok után közöl. Például a „Birka türelme van" szólás értelmezését mesterségéhez kapcsolja: „Ezt azért mondják, mert a birka nem bőgi el magát még a vágóhídon se", vagy a „Fából vaskarika" helyett „Kecskéből lett birkahúst" mond. A „Buta, mint a birka" kifejezés magyarázata pedig az állat viselkedésének alapos ismeretét tükrözi: „Ha megijesztik őket egy zárt helyen, egy sarokba futnak össze és sok megdöglik." Előfordul amikor egy szólást, egy másikkal magyaráz meg: „Eső után köpönyeg", „Késő bánat, eb gondolat." A gyűjtés alatt leggyakrabban használt szólása a: „Nem ökör az ember, hogy mindent tudjon." Ezt főleg akkor mondta, amikor már megelégelte a kérdezést vagy elfáradt a válaszadástól. 4. Találósok Nyolc találós kérdés szerepel a L. K. repertoárjában. Az kettő tartalma szerint számrejtvénynek indul, de tréfás kérdéssé válik. írásos rejtvényt szintén kettőt ismer. Van erotikus témájú találóskérdés és szójátékon alapuló. A „Patkó Bandi így teszi fel a szót: Látott-e már egy lovon hét patkót?" kezdetű tulajdonképpen nem is találós kérdés, hanem egy ének, de L. K. találós kérdésként használja. Korábban ezt dallammal is tudta. A találósok többsége önéletrajzában is szerepel, például a „Jancsi ment Pilipócsra, 316