Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Tanulmányok - Balázs Lívia: Az „égi jelenségek” hiedelemformáló szerepe a Rábaközban

ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK ben is. Több esetben beiktatódik a jelenség leírása, a miértjére való magyarázatkeresés, illetve a külső személy, vagy újságcikk, vallási tanítás által kapott magyarázat elmondása. A huszonötödik és a harmincadik történetben újságcikk, a huszonhatodikban az édesanya, a huszonhetedikben az anyós, a harmincegyedikben a Fatimái Szűzanya jövendölése, a harminckettedikben a falu „jövendőmondója" által jutnak az égi tünemény értelmezéséhez. Tehát mindegyik esetben a „magasabb tekintély" tudásának segítségével igyekeznek az elbeszélők megnyugtatni magukat. Az északi fény oka a hiedelem-magyarázatokban minden esetben negatív jellegű. Hat közlés háborút, kettő világvégét, s szintén kettő általában rossz előjelet ért alatta. Érdekes, hogy a világvége-képzet csak Rábapordányban ismert, s háborút jelző szerepe is ott erősebb, bár ez feltehetőleg általános volt. Bágyogszováton pl., miután az 1949-es jelenséget nem követte háború, az adatközlő a fényt a háború elvesztésével magyarázza, tehát nem tud elszakadni a háborúhoz kötődő hagyományozott képzettől. A jelenséghez fűződő elképzelések és a hatásukra fellépő aggodalom szempontjából rendkívül tanulságos a megyei sajtó reagálása. Az 1870. októberében látott északi fény kapcsán egész cikk-özön született az emberek megnyugtatására. A jelenségről beszámoló október 27-én írt cikk szerint „többen tűznek vélték, a babonás egyének pedig rémséges dolgokat jövendöltek belőle." A november 7-i számban már ilyen felhívás jelenik meg: „Az északi fény... különbféle babonás véleményekre adott okot, miért is kívánatosnak tartjuk, hogy e tünemény okáról a lelkészek és tanítók a népet kellőleg felvilágosítani iparkodjanak." Majd közlik Stoczek József műegyetemi tanár e témában tartott előadásának szövegét. Az 1903. október 9-én látott északi fénynél még mindig erősen tartja magát az emberek között a hagyományos magyarázat „A néphit szerint az ilyen égi tünemény háborút jelent. Beszéltek is útközben annyit a háború lehetőségéről, hogy beleuntam. Különösen a Győr és Sopron közti vonalon esett sok szó róla. A ki beszállott a vasúti kocsiba, kérdezte, vájjon láttuk-e az égi tüneményt, mely a közeledő háborút jelenti?" Az 1938. januári jelenséggel kapcsolatos visszajelzésekről viszont már csak ennyit tart érdemesnek megjegyezni a cikkíró: „Sok helyen nagy riadalmat keltett a lakosság körében, s csak mikor meggyőződtek róla, hogy nem tűzvészről van szó... nyugodtak meg a kedélyek."

61 246