Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Tanulmányok - Balázs Lívia: Az „égi jelenségek” hiedelemformáló szerepe a Rábaközban

ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK Azt hiszem, a látvány által kiváltódott népi magyarázatok 1938-ra sem tűntek el - bizonyítják ezt gyűjtött történeteim is (26, 30, 32, 34) - csak a veszélyeztetett háborús politikai helyzetben jobbnak látta a sajtó hallgatni ezekről a vélekedésekről. Egy 1940-es cikk viszont a márciusi jelenség kapcsán azt a tényt erősíti, hogy az északi fényhez az emberek még mindig hozzákapcsolták a „babonás jóslásokat". „A babonások most is jóslásokba bocsátkoztak és különféle következtetéseket akartak belőle levonni." Ipolyi Arnold Magyar mythológia című művében az északi fényt is szerepelteti, mint rendkívüli égi tüneményt, „s rendkívüli események, következmények jeléül véli felismerendőnek és veendőnek" így: nyomor, ínség, háborúság, döghalál és árvíz előjeleként. Az általam ismert hiedelemmonográfiák közül sajnos csak Jung Károly gombosi és Fejős Zoltán karancskeszi gyűjtésében találkoztam a fogalommal. Mindkét helyen a háború előjeleként került lejegyzésre. Egyéb égi jelek Érdekes jelenségcsoportot alkotnak az égen megjelenő, különleges fénylő jelek, az „égi tünemények." Létrejöttüket az adatközlők semmiféle természeti jelenséghez nem tudják kötni, s gyűjtött történeteimben utólagos, megnyugtató magyarázatra sincs utalás. Csak két történetben (36. és 38.) fordul elő, hogy az ellenséges gépeket kereső fénycsóvával próbálják azonosítani a látott fényt, de ezt a feltételezést az adatközlők, reális ismereteikre hivatkozva el is utasítják. Pásztori és Bágyogszovát kivételével mindegyik községben sikerült valamilyen égi tüneménnyel kapcsolatos visszaemlékezést rögzítenem, összesen hetet. Közülük 2 dite, a többi a látvány elbeszélésén alapuló memorát. A történetek mindegyike egyértelműen, mint háborút jósló égi jelet fogja fel a jelenséget, kivéve a harminckilencest, amely általánosan bajt jelzőnek tartja, s a harmincnyolcast, amely nem értelmezi, csak utal rá, hogy háborús időben történt az észlelés. Formája szerint fényes csóváról három történet (35, 36, 37), sarló-kalapácsról egy (40), sarló-kalapácsásóról egy (41), fénylő keresztről egy (38), töviskoszorúban lévő keresztről szintén egy (39) történet beszél. Háborút jelölő értelme ezeknek a különleges égi jeleknek a régió más községeiben is ismert, hiszen gyűjtéseim során találkoztam vele Rábaszentmihályon ésKónyban is. Az utóbbi községből származó esetről, 247