Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Tanulmányok - Székely Zoltán: Hédervári barokk-kori szakrális emlékei

ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK taképek - a közeli Győr egyházművészeti emlékei illetve az itt folyó kultuszélet. A Rozáliának szóló dedikációban a győri jezsuiták hatását kell látnunk: a templomukban álló kápolna s oltár valamint az atyák kultuszközvetítő és -terjesztő szerepe hatásosan propagálta az új szent tiszteletét. A magyar szentek közösségének együttes megjelenítésére a jezsuiták Patrona Hungáriáé oltárán túl a székesegyház nyújthatott monumentális példát: a XVII. század utolsó évtizedeiben Ferenczfy János kanonok hagyatékából 8 kép készült a hajókat elválasztó pillérekre, amelyek Máriát és a honi szenteket ábrázolták (Szabady 1941,10). 2.1.2. Szent Mihály plébániatemplom A Szent Mihály templom mai formájában nem mutat középkori vonásokat (3. ábra). A hagyomány azonban ősi egyházként tartotta számon, amelyet Héderváry László egri püspök alapított. Az adat valamiféle szóbeli tradíción alapult, mivel 1697-es lejegyzésekor a vizitátorok külön kiemelték, hogy írott dokumentumban nem látták. Héderváry (II.) László (első említés: 1418, T1468) tevékenységének ideje 1439-től pannonhalmi apát, 1447-től egri püspök (Závodszky 1922, XXXIII) -jól megfeleltethető a középkori berendezés egyetlen megmaradt töredékének, a vörösmárvány keresztelőmedencének, amelyet 1439-es évszám datál (Ipolyi 1859, 168-169), így - az épület régészeti-műemléki feltárásáig - nincs okunk kételkedni a hagyományban. A napjainkban is kontrolálható forrásokban a Szent Mihály templom először a már említett 1634-es vizitációban szerepel: alkalmasint az elpusztult templommal azonosítható. Ezt a romos épületet 1658 táján hozhatták rendbe, bizonyára Héderváry Katalin buzgóságából: az 1785/86-os bővítéskor, a kórus bontása során ebből az évből származó, D.L.M.D.G. 1658 bélyeges téglák

49 bukkantak elő (Protocollum 80). Ugyanilyenekből állt a Halottak Kápolnájának boltozata és a templom körítőfala is (Protocollum 78, 80). Az újjáépítést Hédervár településszerkezetének átalakulása tette szükségessé, amelynek során a város északi irányból visszahúzódott a kastély körüli némileg magasabban fekvő területekre. így az addigi plébániatemplom, a Boldogasszony templom a városon kívülre (extra Oppidum ) került, amely nyilván számos kényelmetlenséget okozott a lakosságnak. Ezért kezdeményezhették a kegyúri családnál a város területén belül maradt romos templomépület helyreállítását és a plébánia áthelyezését. Alig két évtized múlva, 1681 táján újabb építkezésről hallunk, mivel Héderváry Katalin ekkor kiállított végrendeletében akként rendelkezett, hogy "az mi héja vagyon az Szent Mihály egyházának, azt is csinálják meg az jövedelembül" (Závodszky 1922,312). Ez az építkezés talán azzal a pusztító 130