Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)
Tanulmányok - Székely Zoltán: Hédervári barokk-kori szakrális emlékei
ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK legtöbb arisztokrata, ő is megkapta a kamarási címet (Matricula 1773, L). Valamikor 1750 előtt vette nőül gróf Draskovich Terézt. A grófot 1769ben már özvegyként említik (Hermán 1769, 35). A házaspár hat gyermekéről van adatunk. A család által frissen elnyert grófi cím arra ösztönözte (I.) Mihályt, hogy rangjuknak megfelelően korszerűsítse a családi székhelyül szolgáló birtokközpontot, Hédervárt. Mindenekelőtt a régi kastélyt formáltatta át a XVIII. század reprezentációs igényeinek megfelelően. Az 1755-től folyó építkezések során megszüntették a várkastély védelmi berendezéseit s új szárnyakat emeltek. Az északi traktusban barokk díszlépcsőt alakítottak ki, előterét és a mellette lévő szobát pedig sala terrenának képezték ki. Ez utóbbiak lugast imitáló illuzionisztikus kifestésé napjainkig fennmaradt, szépen példázva a grófi család igényességét. A kastély előtt franciaparkot létesítettek (László 1991,10-11). Ebből az időszakból - a Mária Terézia korabeli úrbérrendezésnek köszönhetően - pontos adatokkal rendelkezünk a grófi család birtokviszonyait illetően. Az özvegy grófnénak, azaz Ebergényi Eszternek 3828 holdnyi úrbéres földjét írták össze Somogy és Sopron vármegyékben, amelyhez a fiával, (I.) Mihállyal közösen birtokolt 2254 holdnyi Győr vármegyei úrbéres föld járult. Ugyanitt (I.) Mihály nevén még külön 3269 hold úrbéres földet vettek számba. Tolna vármegyében pedig a Viczay családnak további 3454 hold úrbéres földje volt (Úrbéres 1970, 132, 212, 244, 264). Fekvőbirtokaik alapján a Viczay-ház az arisztokrácia alsó rétegéhez tartozott s viszonylag szerény anyagi lehetőségekkel bírt. (II.) Mihály (1757-1831 19 ) jogi tanulmányokat folytatott, majd a központi kormányszékeknél dolgozott (GyEL 1999,393). Felesége gróf Grassalkovich Anna (1762-1815^) volt. A Hédervár lakosairól 1813-ban 21 készített összeírás szerint a grófi pár hét gyermekével élt együtt. (II.) Mihály s neje a birtok korszerűsítésén, új mezőgazdasági termények meghonosításán fáradoztak. Rezidenciájuk körül a régi, többstílusú kertet az Angliában tanult Bernhard Petri kertépítésszel alakíttatták át: jelentőségét jelzi, hogy ez lett Magyarország első klasszikus tájképi kertje (Galavics 1999, 63). A gróf Viczay család 1873-ban kihalt: nevét s birtokait örökbefogadás révén Khuen-Héderváry Károly vitte tovább. A dualizmus korának jeles politikusa - horvát bán s több alkalommal miniszterelnök is volt nemcsak nevébe vette fel Hédervárt, hanem itt alakította ki családi székhelyét is. A kastély és a Boldogasszony templom ebben az időszakban nyerte el ma is látható alakját (László 1991, 3, 6,11-12). 122
