Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Tanulmányok - Székely Zoltán: Hédervári barokk-kori szakrális emlékei

ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK 2. Hédervár, mint szakrális táj A település és birtokos családjai történetének vázlatos áttekintése után az alábbiakban Hédervárnak, mint szakrális tájnak a barokk-kori képét rekonstruáljuk (1. ábra). Munkánk időhatárait az 1634 és az 1786 körüli évek jelentik: az előbbit az első megragadható emlékek megjelenése, míg az utóbbit a plébániatemplom átépítésének befejezése jelöli ki. A vizsgált intervallum meglehetősen dinamikus képet mutat: a szakrális monumentumok száma, típusa s jellege folyamatosan változott, miként az a vallásosság s vele együtt a szentkultusz is, amelynek mindezen emlékek megnyilvánulási formái voltak. Az elemzésnek ezért ki kell terjednie az átalakulás okainak feltárására is. A rekonstrukcióhoz a meglévő emlékek mellett fontos segítséget adnak az írott források, amelyek Hédervár esetében viszonylag nagy számban maradtak fenn. Ez utóbbiak két csoportra oszthatók. Az első, legterjedelmesebb kútfőket a canonica visitációk alkotják, amelyek 1561 és 1933 között készültek. Különösen a XVII. század végi és a XVIII. századi vizsgálatok figyelemre méltóak, amelyek rendkívül adatgazdagnak bizonyultak. A források másik csoportját a plébánián összeállított és máig megőrzött iratok alkotják. Ezek közül a legtöbb haszonnal a Protocollum Ecclesiae Oppidi Hédervár, a Thesaurus Parochiae...valamint a Matricula Ecclesiae Oppidi Hedervariensis... c. köteteket forgattuk. Tulajdonképp mindhárom anyakönyv, amelyekbe a korábbi matrikulákat is átmásolták. Ezen felül számos, a plébánia történetével kapcsolatos feljegyzést is bevezettek a kötetekbe, amelyek Pampakel Ferenc plébános (1763-1782 ) és utóda, az erőteljes történeti érdeklődéssel rendelkező Nemes Ferenc plébános (1782-1820) munkái. Az összeállítás meglehetősen heterogén, ám számos értékes adatot tartalmaz a hédervári templomokra, kápolnákra és szobrokra vonatkozóan. Ezek részben korábbi, mára már elkallódott kötetekből kerültek átmásolásra, részben Nemes plébános saját megfigyeléseiből erednek, amelyeket a Szent Mihály templom 1786-os átalakításakor vetett papírra. Ugyancsak ő írta össze 1798-ban egy tervezett szakrális lexikon számára Hédervár vallásos emlékeit, röviden 25 megemlékezve létrejöttük körülményeiről is. 2.1. Templomok A középkori források meglehetősen szűkszavúak Hédervár történetével kapcsolatban, így nem meglepő, hogy templomairól sincsenek okleveles adataink. Az írott kútfőkben a XVI. század közepétől említik őket, elsőként az 1561-es canonica visitációban. A rövid bejegyzésből annyi derül ki, hogy Hédervárnak már hosszú évek óta nincs plébánosa, 123